Közutak Hajdú-Bihar megyében (Nyíregyháza, 1989)

Az aszfaltszőnyegek évei - UTIBER - A szervezet fejlesztése

VI w négy telephelyen főgépész munkakört szerveztek. A művezetők közül egy a forgalomtechnikai ügyek és feladatok helyi irányítását látta el. A vezető helyettese egyúttal a fenntartási munkák területi irányítója volt. Ezekkel a szervezeti módosításokkal egy időben Debrecenben „forgalomtechnikai segédüzem" felállítására került sor 1975. évben. E szervezet a jelzőlámpák telepítése és karbantartása mellett, feladatul kapta 1. a teljes útvonalakra kiterjedő táblacseréket, 2. valamennyi főúti útbaigazító tábla cseréinek ellátását, 3. a burkolatjelek festését és 4. a hídfenntartás építési jellegű feladatait, tehát valamennyi, a teljes megyei hálózatra kiterjedő feladatot. A segédüem alig egy-két év alatt mind a produkált termelési értéket, mind a szükséges létszámot, eszközöket és műhelyi felszerelést illetően kinőtte a segédüzemi méreteket. Ezért 1979. évtől önálló központi üzemmérnökséggé kellett átszervezni. A központi üzemmérnökség feladatává tették: — a jelzőlámpák csomóponti szerelését, üzemeltetését és karbantartását, — az URH rádiótelefonok karbantartását, javítását, — a megyei úthálózaton a burkolati jelek festését, 1973 1975 Bruttó érték 3C^9 52,6 Nettó érték 18,3 34,2 Nettó/Bruttó arány (%) 59,2 65,0 Látható, hogy a gépek és járművek állóeszköz értéke 10 év alatt több, mint a háromszorosára nőtt. Nettó értékben tehát az avulás pótlása mellett is a géppark tényleges növekedése következett be. Az ekkor rendelkezésre álló nagy teljesítményű gépek közül csak néhányat említve: a földmunkagépek közül az árokásógép, 6 db autógréder; az aszfalttechnológia gépei: C-25 tip. aszfaltkeverőgépsor, 2 db folyamatos keverőgép, 8 db statikus, 10 db vibrótömörítő önjárógép, 13 db 500 l-es bitumenes üst, 1 db önjáró zúzaléktérítő gép, 5 db bitumenszóró gépkocsi> 11 db rakodógép, amelyből 5 db Volvo tip. És sorolni lehetne a bitumenmelegítő tartályokat, azok manipulációs rendszerét, a gőzfejlesztőket, majd a sószórókat, kaszákat és különféle mosóadaptereket. A gépkocsik száma — különféle típusban és méretben — közel 100 db. A megnövekedett géppark is új szervezetet kívánt. A gépészet keretében egy útalapozó és egy bitumenes technológiára alkalmas gépláncot működtettek, amelynek irányítását a gépészeti üzemeltetési csoport látta el. A módszer rövid néhány év alatt bebizonyította életképtelenségét. Okai közt a leglényegesebb volt a „két dudás egy csárdában" ténye, a fenntartó és gépészeti szakirányítók felelősségének, kötelezettségeinek tisztázhatatlansága. Ezért született olyan döntés, hogy a gépeket, az időközben megerősödött üzemmérnökségekhez kell kihelyezni. Ez időtől tehát (1974) a nem jelentéktelen géppark — a teljes úthosszakra kiterjedő táblacseréket (KRESZ- és utastájékoztató táblák), — szalagkorlátok szerelését és — az építési jellegű hídkarbantartásokat. E szervezeti változásokkal egy időben befejeződött a polgári, a berettyóújfalui és a hajdúszoboszlói üzemmérnökségi telephelyek kiépítése. Minden telephelyen azonos méretű es elrendezésű iroda-, garázs- és szociális épület épült. A garázsépületben javító műhely, a szociális épületben pedig raktárhelyiség lett kialakítva. Minden telep közművesített lett. Tágas méretű, gépek tárolására alkalmas burkolt terekkel, közlekedő utakkal és külső térvilágítással lett ellátva. Debrecenben a központi üzemmérnökség létrehozásával és terjeszkedésével a debreceni telephely kezdett szűk lenni. Ezért olyan döntés született, hogy a debreceni területi üzemmérnökség részére új telephelyet kell építeni. A főhatóság jóváhagyásával a telephely részere az új terület megszerzése 1979ben megtörtént, majd a közművek kiépítésével az új telep felépítése 1980-ban elkezdődött. Több szó esett már a gépesítés fejlesztéséről. Az 1973 óta rendelkezésre álló adatok szerint a gépek és járművek állóeszköz-értéke az alábbiak szerint alakult. (19. sz. táblázat) 19. sz. táblázat millióF 1977 1979 1981 1983 71,3 81,5 96,8 102,2 48,9 51,2 58,4 65,4 68,6 62,8 60,3 64,0 az üzemegységek állományában van, s üzemeltetésükről, a kisebb javításokról és az I. szemlékről az üzemegységek gondoskodnak. Az üzem közbeni hibaelhárítást — bonyolult esetekben — a gépjavító üzem két műhelygépkocsija végzi. A rendszeres II. szemléket és nagyjavításokat a gépjavító műhelyben végzik el. A nagy értékű géppark teljesítménye, illetve kapacitás-kihasználása általában 80,0-83,0 % között váltakozik. A gépészet eredményei között szükséges említést tenni arról, hogy házilagos tervezéssel és kivitelezéssel készült a hajdúnánási telepen a C-25 keverőgépsor, a bitumen-manipulációs rendszer felújítása, korszerűsítése. Ugyancsak a sápi telep bitumentároló és manipulációs rendszerének — külön a hígított és külön az emulziós bitumenek részére — felújítása, korszerűstése Is a gépészet munkájának eredménye. Mindkét telepen szociális öltöző-, mosdóépületeket is építettek házilagos kivitelben. Macson a bitumentároló felújítása és Derecskén új stabilizációs keverékgyártó gépsor felállítása készült el. A gépjavító üzemben megépült egy új lakatos és asztalos műhelyépület raktárhelyiségekkel, valamint az üzemmérnökségi épületek központi fűtésének biztosításához elkészült a központi fűtésű kazán bővítése. A műhelyekben diagnosztikai mérőműszerek kerültek, megvalósult a szerelőaknák mesterséges szellőztetése és elkészült egy akkumulátortöltő helyiség is. Végezetül még egy adat a gépesítésről: 1976-1983. években közel százmillió forint összeget fordítottak a gépesítés fejlesztésére.