Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A Nyírség

A bihari tájegység A bihari táj a jelenlegi 47. sz. debrecen-szegedi főútvonaltól lünk, mint az előbb említett, hosszan elhúzódó útnak egy rékeletre és Sárándtól dél felé húzódó terület. E területsávnak széről. Debrecen és Nagyvárad közötti kapcsolat évszázadokon északi harmada természetrajzilag is inkább hasonlít a nyírségi át ezen az útvonalon bonyolódott le. Utaltunk már arra, hogy az tájhoz, míg a déli része, különösen a Sebes-Körös partja menti ország török megszálllsa idején a királyi országrész és Erdély terület inkább a Sárréthez hasonlítható. Annál is inkább, mert között a Pozsony-Kassa-Tokaj-Debrecen-Pocsaj-Bihar-Nagyitt, a Csökmő-Berekböszörmény közti vonaltól kezdődött egy- várad útvonal biztosította a kapcsolatot. De még a XIX. sz. első kor a Nagy-Sárrét vidéke. felében is ez volt a kassa-debrecen-nagyváradi útvonal része. A tájegység legfontosabb és egyben legforgalmasabb útvonala Majd a század második felében ez az útvonal lesz az elsőrendűtermészetesen a ma 47. számmal ellátott debrecen-berettyó- en fontos postavonal is. De volt ennek az útnak Nagyvárad előtt újfalu-békéscsaba-szcgedi útvonal. Ennek kialakulásáról már egy másik iránya is, amelyet gyakran használtak, ha az időjárás az előző tájegységeknél beszámoltunk. A másik jelentős útvo- miatt a másik vonal kevésbé volt használható. Ez volt a Pocsajnal az, amelyről elmondható, hogy részét képezi egy, az ország Kismarja (valaha Kis Mária) -Nagykereki-Kisszántó-Borskeleti határán végigfutó és Vámospércstől Biharkeresztesen és Nagyvárad útvonalváltozat. Az 1874. esztendőben fel is merül Sarkadon át Gyulán túl is lefutó útvonalnak. Itt tehát a Debre- az a gondolat, nem volna-e előnyösebb ez utóbbi útvonalat cen-Hosszúpályi-Pocsaj-Bihar-Nagyvárad útvonalról szó- kiépíteni és használni debrecen-nagyváradi útként. Ekkor Körforgalmú csomópont látképe Berettyóújfalunál 95