Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A Hajdúhátság

AHAJDUHATSAG A balmazújváros-hajdúszoboszlói út a nagyhegyest gáztekppel vári, a 37. sz. pedig a püspökladány-debrecen-beregszászi út. Végül az 1950. évi rendezés után a helyzet a következő: a 4. sz elsőrendű főút lett a budapest-ladány-debrecen-ung­vári, a 4/a számot kapta a ladány-biharkeresztes-kolozsvári út, a másodrendű főutak pedig a 33. sz. Tiszafüred-Debre­cen, a 36. sz. amiskolc-debreceniésa48. sz. pedigadebre­cen-máramarosszigeti út. Visszatérve a debrecen-nyíregyházi útra, annak kiépítésé­re, 1924. után e szakaszon jobbára csak az út debreceni átve­zető szakaszait építik ki (Hajnal, Dobozi, Szoboszlai stb. utak). A századforduló utáni évek útépítéseit, azaz a hadászati, debrecen-csapi út kiépítését követően ezen az útszakaszon hosszú évtizedekig nem történik különösebb fejlesztés, a Deb­recen városi szakaszokat kivéve. Majd csak 1969 és 1972 között indul meg ezen útszakasz korszerűsítése, elsőként a Debrecen és Hajdúhadház közötti szakaszon, ahol a régi kes­Z^C keskeny út a hajdúböszörmény-új/ehértói úton kény burkolat helyén 8,0 m széles pálya épül süllyesztett szegélyekkel, háromrétegű, hengerelt aszfalttal. 1974-ben pedig elkezdődött a Hajdúhadházat és Téglást elkerülő szaka­szok kiépítése, az előbbivel azonos paraméterekkel. 1985­ben megtörténik a Bocskaikert település átkelési szakaszá­nak megerősítése, majd csomópontjának kialakítása. 1993­ban megépül a kerékpárút Bocskaikert és Hajdúhadház kö­zött, továbbá a csomópont megerősítése a Böszörményi úti elágazásnál. Bonyolultnak tűnik a debrecen-tokaji és a debrecen-nyír­egyházi utakat összekapcsoló közutak kialakulása. Már az 1860-as években történnek hivatkozások a Nagykálló­Újfehértó-Nánás-Polgár-Miskolc útvonalra. Később em­lítik a források a polgár-nánás-dorogi, végül a hadház­dorog-nánás-polgári utakat. A mai viszonyokat is figyelem­be véve, itt tulajdonképpen három útvonalról van szó. Éspedig az újfehértó-nánás-polgári, a hajdú hadház-hajdú vidi és a hajdúhadház-balmazújvárosi útról. Vegyük ezeket sorra egyen­ként. Elsőként essék szó az újfehértó-nánás-polgári útról, amely két szakaszból tevődik össze ma: a 3501. jelű polgár— nánási és a 3504. jelű hajdúdorog-újfehértói útból. A harma­dik szakasz tulajdonképpen része a debrecen-tokaji útnak (Haj­dúnánás és Hajdúdorog között). Nos egy 1860. évi forrás sze­rint az útnak Polgáron túli része „a miskolci kövezett útba ágazik (...) s legnagyobb részt, mint földi út, közmunka erővel tartatikfenn". Majd egy 1884. évi esemény: Polgár és Nánás között két áteresz építésének szükségessége merül fel. 1888-ban Hajdúnánás belterületén folyik útépítési munka, mondja az alispáni jelentés. Majd 1899-ben-ugyancsakaz alis­páni jelentés adja tudtul, hogy az Újfehértó és Nánás közötti szakaszra szerződés köttetett „úttestfeltöltési munkálatokra". Következésképpen az út ekkor még földút. 58

Next

/
Thumbnails
Contents