Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A Hajdúhátság

A HAJDUHATSAG Az úton mégis folyhatott valamiféle kavicsolás, mert 1904ben arról történik említés az alispáni iratokban, hogy arról határoz a közgyűlés, miszerint a még kiépítetlen útszakaszok építése kerüljön sorra. Természetesen elsőként a dorogi átkelési szakasz, ahol 9,0 m széles cyklopskő burkolatot készíttetnek. A kőrakat vastagsága 16 cm, amit 20 cm vastag homokágyazatba raknak. Hajdúnánáson valamilyen módon a törvényhatóság útjai közé került a Hunyadi utca. Ennek kiépítéséhez 1906ban elkészül a terv, amely szerint az út teljes hosszán, 1050 men, 4,0 m széles cyklopskő burkolat készülne. A városnak nincsen erre pénze, ezért felmerül, hogy a vármegye vegye át az utat. Érdekes módon Nánás kérése ezúttal meghallgatásra talál: az út átkerül a törvényhatósághoz. 1910-ben már ki is írják a versenytárgyalást (Meghirdetve a „Debreczen" napilap 1910. évf. 239- november 3-i számában). A kőburkolat építése 1911. április 18. és szeptember 15- között le is zajlik. Majd a kétéves szavatossági idő lejárván, az utat 1913-ban véglegesen átveszik, éspedig a vármegye Somogyi nevű főmérnöke. A szerződéses teljesítést „Puskás kir. mérnök az államépítészeti hivataltól is igazolja". 1910-be n „ a hajdúnánás-tiszapolgári törvényhatósági közút 1,275-12,725 km-sz. között, a szükségessé vált földmunkát (...) alkuegyezség alapján Lehmann László készíti el". Ám a Dorog és Újfehértó közötti szakaszon nincs minden rendben. Ugyanis Szabolcs vármegye 1912-ben azt panaszolja, hogy a„Nagykálló-Ujfehértó-Dorog-NánásPolgár út Hajdú vármegye határától kezdve, különösen az első2 km-en hihetetlenül rossz állapotban van", s kéri annak kiépítését. Az államépítészeti hivatal azt javasolja, hogy ennek az útszakasznak a kiépítését a minisztériumtól kérjék, mert éppen a főhatóság volt az, amely nem engedte a kérdéses útszakaszt a törvényhatósági utak sorába felvenni (hiv. 16.898/1911. I. A Ker.M. sz.). El is küldik a kérelmet a főhatósághoz, s hamarosan meg is jön a válasz: a kérést „nem áll módomban teljesíteni". Ujabb kérés a minisztériumhoz: akkor legalább adjon az útépítéshez államsegélyt. A válasz erre az, hogy majd az útadó-felemelésből eredő többletbevétel ismeretében fog erről dönteni a főhatóság. Minden bizonnyal kedvező volt a döntés, mert a kérdéses út kiépítése 1912-ben meg is történik. Az utat itt is keresztezi a Keleti-főcsatorna, éspedig Hajdúnánás határában, s a fölötte épült hídon 1988-ban utólagosan elkészül a hídpálya szigetelése és a betonfelületek korrózióvédelme. A hajdúböszörmény-hajdúszoboszlói út belterületi szakasza Szoboszlón, a fedett uszoda bejáratával A böszörmény-hajdúhadházi útnak is az első világháború utáni években lesz jelentősége, amikor Kassára Tokajon át történő eljutás lehetősége megszűnt. Az útvonal kiépítésére tehát csak az 1920-as évek után kerülhetett sor. A későbbiekben csak 1988-ban jut rá lehetőség, hogy az útnak böszörményi átkelési szakasza hengerelt aszfaltmegerősítést kapjon. A külső szakasz egy részén 1994-ben kap a felület lezárást. Végül e tájékhoz tartozóként kell említést tenni a Görbeháza-Hajdúnánás közötti útról, amelynek kiépítésére 1983-ban kerül sor. Ugyanis az útnak egy Nánásról kiinduló szakasza Új telepítésű fasor a bodaszőlői bekötőúton 60