Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A Hortobágy

A HORTOBÁGY Az útnak másik, hosszú ideig jelentős műtárgya volt a SzentÁgota csárda melletti híd, amely úgyszintén a Hortobágy-folyó fölött állott, ki eredeti ősrégi híd természetesen fából való két nyílása egyenként 6,55 m volt. Itt is a vízrendezés munkálatai hozták a változást: 1893 és 1894 között a régi helyén új, vasszerkezetű, rácsos főtartójú, alsópályás ívhíd épül, most már a Ilortobágy-főcsatornán. Az új híd hossza 43,68 m, amelyen a kocsipálya szélessége 4,5 m. A vashíd, amely éppen napjainkban haladta meg a százesztendős kort, többszöri javítás és felújítás után, eredeti formájában ma is áll. Még egy, az útvonalba eső hidat kell megemlíteni, Nádudvartól nyugatra. Mihályhalma felé terül el a nagy kiterjedésű, vizes, nádas terület, amely a „Sulymos" nevet viseli ma is, melyet az itt kanyargó Hortobágy táplál. A Mihályhalma felé vivő úton két fahíd is volt még 1902-ben is. Mivel az Alsó-szabolcsi Vízrendezési Társulat a Hortobágy-főcsatorna bővítését vette tervbe, a vármegyének az a kívánsága, hogy a két, szinte teljesen tönkrement fahíd helyett épüljön egy 30 m nyílású híd. Hosszú vita és alkudozás után épül a nagyobb nyílású híd, amely vegyes szerkezetű lehetett. Az építés költségének kétharmad részét a Társulat vállalta magára, a többit a vármegyének kellett állnia. Néhány évtized múlva azonban ezt a hidat is új váltja fel: 1930-ban felépül a 39 m hosszú, vasbetétes betonhíd, amelyet végül 1987-ben építenek át előre gyártott, vasbeton főtartós híddá. 1890-ben a vármegyei törvényhatóság úgy határoz, hogy a Püspökladány és Szoboszló közötti útszakasz is a törvényhatóság kezelésébe kerüljön. Időközben azonban elkezdik a Nádudvar és Ladány közötti útszakaszon az új töltés építését. Ugyancsak elkezdik a Szoboszlón is átvezető szakasz „kiegyenesítését" 948 m hosszban (pontos helye nem ismert), amely A 4. sz. főút Hajdú-Bihar megyei határa munkát (ílászner József vállalkozó végzi. Az úton végzett többrendbeli javítás után, ugyancsak 1890-ben, a kabai útmester jelentése szerint a Debrecen-Pest törvényhatósági úton, ám ismét nem derül ki, hogy pontosan hol, kavicsterítést végeznek. Jelentős dátum ennek az útnak a történetében az 1899- esztendő. Törvény írja elő több, alföldi, transzverzális út kialakítását és kiépítését. A második ilyen transzverzális útnak a Dunaújváros-Szolnok-Püspökladány-Debrecen-Nagykároly-Máramarossziget útvonalat jelölik ki. Ennek következtében rendeli el a főhatóság a vármegyének, hogy készítse el a szilárd burkolattal történő kiépítés terveit. De az út nem az eddigi nyomvonalon vezet, tehát Szoboszló-Nádudvar-Karcag vonalon, hanem Karcag-Püspökladány-Szoboszló irányban. Nádudvar, mint járási székhely, azonnal tiltakozik, de hiába. „A transversalis út, mint hadászati út is, a hadügyi kormányzat kívánalmaihoz képest, a vasútvonal mentén kell hogy kiA Hortobágy-főcsatorna közúti és vasúti hídja a 4. sz, főúton Apaváránál 39