Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A Hortobágy

A Hortobágy A Hortobágy folyó völgyében az árvizekkel gyakorta elöntött és sokszor egész évben víz alatt álló területein kelet-nyugati irányú útvonalak csak úgy tudtak kialakulni, hogy azok természetes nyomvonala követte a kiemelkedőbb, magasabb fekvésű „laponyagokat". Kezdetektől fogva ezen a tájon egy ilyen útvonal volt ismert: a debrecen-egri törvényhatósági út. Az út Debrecenből Újvároson át haladt északnyugati irányban, elhaladva a Kis-Hortobágy csárda mellett, Tiszacsegén át eljutott a tiszai révhez, s onnan Poroszlón és Füzesabonyon át ért el Egerbe. A törvényhatósági közúti hálózat 1914. évi Hajdú megyei kimutatása szerint ez az út a következő módon van leírva: „Kezdődik Debrecen sz. kir. város határánál a 14,825 km-nél, végződik a tiszacsegei tiszai révnél, Balmazújváros és Tiszacsege községeken át". Az útnak a megyei törvényhatóság területére eső hossza 43,910 km, az első, közel 15 km hosszú szakasza Debrecen város kezelésében van. A megyei törvényhatósági útszakasz a mai 3319 jelű, HajdúszoboszlóHajdúböszörmény útnak és az említett egri útnak a kereszteződése táján kezdődött és tartott a megyehatárig. A debrecen-egri út igen régen ismert volt, s talán ez volt az egyedüli olyan Debrecenből kivezető út, amely nyugati irányba indult, köszönhetően a Tócó tavainak és mocsarainak. Ismeretes, hogy az 1840-es évek valamelyikén a halhatatlan magyar költő, Petőfi Sándor is ezen az útvonalon „utazott" le Debrecenbe egy olyan kora tavaszi időszakban, amikor a Tisza annyira megáradt, hogy Fürednél csaknem vissza kellett fordulnia. Feljegyzések szerint 1876 táján az útnak Csege és Egyek közötti szakasza olyannyira kigödrösödött, hogy azon a postajáratok is alig tudtak haladni. Évszázadok óta működött és ugyanúgy működik ma is a Csege és Ároktő közötti tiszai révhely. Még Mátyás király adott engedélyt Debrecen városnak arra, hogy a révátkelőn vámot szedjen. Már 1891-ben új komphajót helyeznek itt üzembe, amely egy drótkötélen és két csigán mozog, és „emberi erővel hozatik mozgásba". A14 m hosszú és 5,4 m széles komphajó teherbírása négy szekér, vagy 12 tonna. Később, 1895-ben vashajót helyeznek üzembe, amelyet a „Danubius Schönicken és Hartmann Egyesült Hajó és Gépgyár RT" épít meg. ,4 Hortobágyi-puszta széle a mihályhalmi bekötőút végénél 33