Győr-Sopron megyei utak története (GYőr, 1987)

Megyei kezelésben lévő utak

MEGYEI KEZELÉSBEN LÉVŐ UTAK FÁSÍTÁS Meg kell említeni, hogy van még a megyének olyan úthálózata, melyről nem beszéltünk. A Megyei Tanác Közlekedési Osztálya alá tartoznak. „TANÁCSI KÖZUTAK" A mezőgazdaság legnagyobb forgalma rajtuk bonyolódik le, és ma a mezőgazdaási gépek jelentősen megszaporodtak és súlyban megnövekedtek, tehát közlekedésüket mindenképpen biztosítani kell. Jól karban tartott állapotuk jelentős üzemanyag-megtakarítást jelenthet. A kapott értesülés szerint a tanácsi utak hossza: kiépített kiépítetlen összesen belterületi utak 968 km 877 km 1845 km külterületi utak 64 km 1103 km 1167 km Összesen: 1032 km 1980 km 3012 km 34% 66% 100% Hidak száma a tanácsi utakon: vasbeton fém beton, kő fa összesen 117 db 14db 5 db 29 db 165 db Végül be kívánunk számolni az egyik, ma már elfeledett, de 1794-ben még nemzeti ügynek tekintett fásítás gondjairól. A szederfa ültetését, mint annyi sok mindent, Széchenyi István indította el, és birtokának útjaira több mint 14 000 szederfát ültetett. Mindhárom vármegyében sok szederfa volt, főleg az állami közutakon. Sok fajta gyümölcsfa is volt Sopron megyében (cseresznye és alma), Mosón megyében (cseresznye és dió), Győr megyében volt a legtöbb szederfa, de gyümölcsfa nem volt. Győrött selyemtenyésztési főfelügyelőség volt és figyeltette az utakat, 1-1 kidöntött szederfa pótlását. Rajkán kisebb szedreskertet létesítettek. Győrben selyemgubó üzem is működött (a Gardénia elődje), ahol több megye gubóját dolgozták fel. Sopron megyében olyan sok gyümölcsfa volt, hogy Beleden egy, csak a gyümölcsfák gondozásával foglalkozó útbiztos volt. Feladata a gyümölcsfák gondozása, metszése, permetezése, ellenőrzése volt. A megbízatása 1950-ben megszűnt. A vezetőknek az volt a véleménye, ,,ha a szegény gyerek naponta 1-1 almát megeszik, napi vitaminszükségletének felét megkapja". ;,b