Győr-Sopron megyei utak története (GYőr, 1987)

Út- és hídfenntartás 1867 után

ÚT- ÉS HÍDFENNTARTÁS 1867. UTÁN Az 1867. évi kiegyezés után az útügyi igazgatás a felelős magyar „Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium" igazgatása alá került. 1868-ban megszervezték az „ÁLLAMÉPÍTÉSZETI HlVATALOK"-at. Ezek a megyei mérnökök jelentékeny részét átvették. Területünkön három hivatal: Sopron, Magyaróvár és Győr működött. Az állami és megyei utakon kívül kezelték később a megyei utakból kiválasztott ún. „vicinális" utakat is. Megyei kezelésben maradtak az ún. „Községi közdűlő út"-ak. Diószegi Sámuel, a magyaróvári Á. É. H. főnöke a Közigazgatási Bizottságban tett jelentése szerint megyei kezelésben volt: I. Állami közút 69,753 km II. Törvényhatósági út 258,772 km III. Vasúti állomásokhoz vezető út 5,574 km Összesen: 529,671 km hosszú út. 1876-ban tartották az első forgalomszámlálást, de csak becslési alapon és csak állami közutakon. A vasutak, közutak és hidak építése és fenntartása jelentős költséget igényelt. Ezért a közlekedési tárca költségvetésének tárgyalásakor a miniszter az állami utakat töröltette ott, ahol vasút ment mellette, mert a vasút építését sürgősebbnek és előnyösebbnek tartotta. A törölt állami utakat a megyei utak hálózatába vették át. Ezt mutatja az 1885-ben tartott második forgalomszámlálás az állami kezelésben lévő közutakon, amikor a közlekedési eszközök — szekerek - számlálásával állapították meg a forgalom nagyságát, szakaszolva, közúti csomópontok között. A felmérésről térkép készült, amiből kiderült, hogy az évszázadokon át fontosnak és sürgősnek tartott Budabécsi útnak Süttő—Magyaróvár közötti szakaszán, nem állami út lévén forgalomszámlálás nem történt, holott a győri hajóállomásra érkező szállítmányok és a komarom—érsekújvári úton lebonyolódó forgalom bizonyára érintette a buda—bécsi utat is. 1887-ben a kerületi felügyelők kiadják az állami útmesterek és útkaparók szolgálati szabályzatát. Az 1890. évi I. te. a közutakról és vámokról szólva rendelkezik a közutak besorolásáról, mely szerint a) Állami, b) Törvényhatósági, c) Járási, községi (Vicinális) és d) Vasúti, vámos utak léteznek. A kialakított 63 magyarországi és Horvát-Szlavón-ország 8 vármegyéjének és a törvényhatósági jogú városok útjainak hosszáról készült kimutatást a „M. K. Miniszter Úr rendeletére hivatalos adatok alapján összeállította a vízrajzi osztály 1887"-ben. Területünk három (Sopron, Mosón és Győr) vármegyéjéről és két (Győr és Sopron) Sz. K. városáról az úthálózati adatait kigyűjtve kimutatás készült. A már előzőleg a vízrajzi osztály által összegyűjtött úthálózati adatok, valamint régi úthálózati térképek és kimutatások töredékei alapján a három vármegye egyesített úthálózati térképét 1887-1893 évekből szerkesztve közreadjuk. Az 1860-1890-es években az útfenntartás jórészt helyi anyaggal történt. Sopron megyében 1883-1884-ben 7 cukorgyár működött (Félszerfalva, Petőháza, Csepreg, Nagycenk, Bük, Sajtoskál, Cinfalva) és olyan nagy forgalmat bonyolítottak le a cukorrépa szállítmányokkal, hogy a cukorgyárakba vezető utak tönkrementek. A helyi anyagok felhasználása már nem volt kielégítő. ÁLLAMI KÖZUTAK vm 27