Győr-Sopron megyei utak története (GYőr, 1987)

Útfenntartás megyéinkben 1807-1848-1867-1918

A szabadságharc elbukása után az osztrák kormány az országot négy országrészre: Bánátra, Erdélyre, Horvátországra és Magyarországra tagolta. Magyarországot ismét 10 körzetre (először II. József) osztotta. Területünk megyéi a VII. körzetbe kerültek: Győr, Sopron, Mosón, Vas, Zala, Veszprém, Somogy, Baranya és Tolna megyékkel együtt. A székhely Sopron lett. 1851-ben /császári és királyi építészeti hivatalok alakultak. A német nyelv használata kötelező, csak legritkább esetben tesznek kivételt. Ilyen volt a kavicsszállításra kiírt ,,Árlejtési hirdetmény", mely a győr—budai ún. „Mészárosok útjának" fenntartási kavicsanyagának kifuvarozásáról szól, és melyet a győri cs. kir. építészeti hivatal nyomtatott két nyelven a soproni helyhatósági osztály engedélye alapján. Mindent igyekeztek elnémetesíteni, pl. a buda-bécsi útból „Ofen—Hainburger strasse", Sopronból pedig „Oedenburg" lett. De előrelépés is megfigyelhető: a „Robot" helyett már fizetett szállítás történt. 25