Győr-Sopron megyei utak története (GYőr, 1987)

Megyéink középkori úthálózata

• s&lBÉEtó J^ÍJE?^ Sopron város 1686-ban Szombathelyre vivő útjairól szóltunk már. Nem említettük azonban a meggyesi Fertő-rév érintésével Ruszt város harmincadján a közeli Ravó vámján és az akkor még magyar Mannersdorff városán át Bécsbe vivő utat. (39) A nyugati Fertő-révek, mint az említett Purbach, Csákány, Meggyes, a Sopront elkerülő álutak szerepét töltik be, mit az is bizonyít, hogy a déli parti Boz, Hidegség, Homok, Hegykő Fertő-réveivel együtt Sopron város igényt tart rájuk. (40) Lózs elkerülését szolgálta a sopron—győri úttól Pinnyénél kiszakadó és Röjtöknél a sopron—kanizsai úttal egyesülő vonal. (45) A sopron—vásárhelyi út Kapuvárnál ágazott el a sopron— győri úttól és Vág—Gencs—Szalók—Szőllős irányában haladt. (46) A sopron—pápai út Csornánál ágazott el a győr—soproni úttól és Árpás, valamint Mórichida város vámján át vitt. (48) Mórichidánál Fejérvár felé ágazik el ebből egy út, mely Patona városán és Váhegy, Csorgó, Igar vámjain át vezet. (49) A felsorolt adatok alapján ilyennek képzelhetjük Győr— Mosón—Sopron megye középkori úthálózatát. Hogy a valóságban ilyen volt-e, nem tudjuk, mindenesetre az oklevelek ezt támasztják alá. Útsűrűség szempontjából a legsűrűbb Zala megye úthálózata. Alig ritkább ennél a rábántúli Vas megye északi és Sopron déli területe, melyre Ausztria közelsége van hatással. Mosón és északi Sopron megyében ezt a hatást a Hanság és a Fertő, illetve ezeknek közlekedésföldrajzi értelemben vett ténye határozza meg. A Bakonyalja és a Kisalföld meglehetős ritkán lakott, erdős-hegyes terület, mely meglévő úthálózatát is csak Győr gazdasági jelentőségének köszönheti. A másik alföld jellegű még az akkori viszonyokhoz képest is extenzív művelési terület, mely útjait szintén csak a határán fekvő városoktól kapja. Fejlődéstörténeti szempontokból vizsgálva a külföldre vezető utakon jól látszik a római utak hatása. A dunamenti utat nem is számítva a római korra vezethető vissza a becs—pettaui vonal. A török idők alatt mindez eltűnik. Buda háttérbeszorul Béccsel és Belgráddal szemben. A Duna hajóútja mellett a legfőbb út a becs—sopron—körmend—egerszeg—kanizsa—babocsa—pécs—eszek—belgrádi lesz. Nagyon jó eszköz volt erre a bécsi udvar kezében a .posta. A kiegyezés után ismét Buda lesz a központ, de ekkor már a vasutakon van a hangsúly. A jelenkorban a rohamosan kifejlődő autóforgalommal ismét a közutak kerültek előtérbe. Nem érdektelen tehát ama kor úthálózatának ismerete, mely útpolitikájának céljával a legközelebb állott a maihoz. Győr város 1594-ben, az elfoglalás előtt 18