Gardi József: Csongrád megyei utak(1987)

I. Csongrád megye területének kialakulása

Csongrád megye területének kialakulása Csongrád megye Magyarország délkeleti részén helyezkedik el. Keleten Békés megye, északon Szolnok megye, nyugaton Bács-Kiskun megye, délen pedig a jugoszláv és a román országhatár határolja, /l.ábra/ A megyét a Tisza folyó észak-déli irányben ketté szeli; ezen a területen torkollik a Tiszába Csongrádnál a Hármas-Körös és Szegednél a Maros. A folyók vonulata és a megye elhelyezkedése meghatározta a közúti közlekedés lehetőségeit és ennek alapján fejlődött ki a történelem folyamán a jelenlegi úthálózat. A megye talaját a Tisza két részre osztja. A Tiszától keletre húzódó területen jobbára fekete kötött föld található, mig a nyugatra eső területekre inkább a homokos részek a jellemzőek. A honfoglalás idején ezen a területen jórészt szláv eredetű őslakosság élt, akik az akkori központot CSERNYIGRÁD-nak, azaz Feketevárnak hivták. A közigazgatási egységeket I. István király alakitotta ki és a szellemi központok köré vármegyéket hozott létre. A megyék általában a központ nevét vették fel. így történt ez Csongrádban is. A megye jelenlegi területén más megyék területei is húzódtak, igy Csanád vármegye a Maros folyó északi oldalán és Torontál megye a Tisza-Maros szögben. /2. és 3. ábra/ A vármegye területe az eltelt évszázadok alatt igen sokat változott a mindenkori politikai helyzet és a területtulajdonosok változásai miatt, A Csongrád név eredetére több népi hagyomány is született. Akad olyan, amely szerint a földvárat megtámadta az ellenség és a várban védekezők oly hősiesen verték vissza a támadókat, hogy azok csontjai garád

ot képeztek a vár körül. Olyan hagyomány is van, amely szerint az ott lakó kunokról nevezték CHUNGRÁD-nak. Másik változat szerint