Gardi József: Csongrád megyei utak(1987)

V. Az állami közutak épitési és fenntartási szervezetének alakulása Csongrád megyében

ezek személyeiről /17/. Csongrád megyében ebben az időben a földmérő Schéner György, az útbiztos Keresztes Uriel László volt* A kötelező közmunkát, amellyel az utak épitését és fenntartását is végezték 1844-ben szabályozták először, A rendszeres karbantartást az abszolút kormányzat szervezte meg. Az állami utakon útmestereket és útkaparókat alkalmaztak. Ezt a rendszert vette át az alkotmányos kormányzat is 1867 után, 46 mérnöki /később: államépitészeti/ hivatalt állitottak fel az országban, köztük a szegedit. 1870-74 között a Szegedi Mérnöki hivatalt megszüntették, csak 1875-ben állitottak fel ismét. 1877-től már Makón is működik az államépitészeti hivatal. Csongrád megye jelenlegi területén abban az időben csak a temesvár-szegedi és a szeged-kolozsvári utak voltak állami kezelésben, Megbizható adatok csak a deszki és a kiszombori útmesteri székhelyekről vannak, ahol 1870-ben Urbán Ferenc, illetve Duzár Károly volt az útmester. 1878-tól Szentesen a szegedi hivatal kirendeltségét állitottak fel. Később a szentesi hivatal teljes jogú, önálló lefct, de megmaradt a szegedi is. Szegeden volt a minisztérium 11. számú közúti kerületi felügyelősége, amely Csongrád, Baranya, Bács-Bodrog Torontál és Békés megyék, valamint Szeged, Hódmezővásárhely, Pécs, Baja, Szabadka, Újvidék, Zombor és Pancsova thj.városok útügyi felügyeletét látta el. /Tóth László jegyzetei nyomán /19/./ Az államépitészeti hivatalok 1950-ig működtek. 1950 január 1 után megalakult a Szentesi /később: Hódmezővásárhelyi/ Útfenntartó Nemzeti Vállalat, amely az ÁÉH-tól átvett személyzettel végezte az úímunkákat. Az igazgatási feladatokat a Medjyei Tanács közlekedési osztálya végezte. 45