Gardi József: Csongrád megyei utak(1987)

IV. Az útfenntartás fejlődése a felszabadulás után

kellett szervezni. A forgalom növekedését a következő számokkal jellemezhetjük: az 1956. évi forgalomszámlálást 1,OO-nek véve, ez az érték 1960-ban 1,69, 1965-ben 2,59, 1969-ben 3,00 volt. Az utak teherbírásának megállapítása céljából 1969 -ben behajlás-mérést végeztek. Kiderült, hogy 850 km hosszon - az úthálózat 64 %-án - a pályaszerkezet nem felel meg a forgalmi terhelésnek. Bár 1970-ben az útfenntartási hitel 26 millió Ft volt, ez már kevés volt a megfelelő fenntartáshoz. Az 1970-es évektől kezdve a tanácsokkal is egyeztetett ütemtervek szerint folytak a korszerüsitési és szélesítési munkák, A 10. ábrán feltüntettük az 1950-től napjainkig végzett szélesítéseket. Ez a munka is nagy változáson ment keresztül az évek folyamán. Kezdetben a keskeny makadámpályát rakott útalappal szélesítették. Később, amikor az útalapot rakni tudó munkás egyre kevesebb lett, szórtalapot készítettek 65/100 mmes kőből. Amikor ez a kőfajta már nem volt elegendő menynyiségben, akkor kezdődött a kohósalak felhasználása. Ez utóbbi olcsóbb volt a kőnél, de a szállitási költség többszöröse volt az anyagárnak. A megye homokos részein igen sok helyen készítettek cementes talajstabilizációval szélesitést. A helyben található homokot cementtel és vizzel keverve kellő szilárdságú útalapok készültek. A megszélesített útalapra názilag készitett aszfaltszőnyeg került, amely megfelelő fenntartás mellett éveken át tartós megoldásnak bizonyult. A burkolatok átlagos szélessége évről-évre nőtt. Ezt mutatjuk be a 9. táblázatban.