Gardi József: Csongrád megyei utak(1987)

IV. Az útfenntartás fejlődése a felszabadulás után

A nagyarányú fejlődés megmutatkozott a technológia változásában és a szervezet átalakításában is, A munkák szükségessé tették a szétszórt szakasztechnikusi körzetek összevonását, 3 útmesterség kialakítását, A gépek szaporodása megkivánta egy gépjavitó bázis felállítását, ahol az igazgatóság saját gépeinek és jármüveinek üzembiztonságához szükséges munkákat el tudják végezni. A géptelep Hódmezővásárhelyen létesült, s nemcsak javitásokkal foglalkozott, hanem olyan célgépeket is készitett, amelyekkel az útőrök nehéz fizikai munkád ját kiküszöbölték. Ilyen volt a burkolat szélesítésnél használt tükörvágó gép, vagy a nehéz kavicsviliázást kiváltó kavicsteritő gép, de szerkesztettek és készítettek zúzalékszóró, bitumenpermetező, kátyúzó és aszfaltozó gépeket is. Az első portalanításoknál még lóval vontatott vóizeslajtból szórták a felmelegített olajat az útfelületre,s a kiszórt mennyiséget a sebességgel szabályozták, Késjöbb megjelentek az önjáró bitumenszöró gépkocsik, amelynél szabályozni lehet a szórást és képes az anyagot is melegen tartani. Kezdetben úgy teritették a frissen kiszórt bitumenre a zúzalékot, hogy a gépkocsi kereke nyomot hagyott a bitumenen. Ilyen helyen nem volt jó a tapadás. Sikerült egy saját tervezésű géppel olyan megoldást találni, amely biztositotta a bitumen sértetlenségét, s szabályozni lehetett a kiszórt zúzalék mennyiségét is. A pegnövekedett forgalom nemcsak nagyságával, hanem a nagyobb sebességével is újabb feladatokat adott, A forgalomszabályozás és a tájékoztatás érdekében előtérbe került a jelzőtáblák festése, előállitása, valamint a burkolati jelek festése is. Emiatt egy festő részleget 39