Gardi József: Csongrád megyei utak(1987)

III. Csongrád megye útjai a két világháború között

kellett. Külföldi tapasztalat alapján útgyalukat és hengereket használtak. A Makói Államépitészeti Hivatalnak is volt ilyen gépi eszköze. Az állam által felvett un. népszövetségi kölcsönből sok út épült az országban, többek között a megyénkben is áthaladó Baja - Szeged - berettyóújfalui út. Ennél azonban nagyobb jelentőségű volt a mai 5. számú út kiépitése. 1931-ben a Touring Clubok Nemzetközi Szövetsége /Alliance Internationale de Turisme/ a bécsi konferenciáján javaslatot tett egy Európát átszelő útvonal kijelölésére. A javaslat szerint az út Londonból indulva - Dover és Calais között gyorskompjárattal kiegészitve Brüsszel - Köln - Nürnberg - Passau - Bécs - Budapest - Szeged - Belgrád - Szófia városokat érintve vezetne Isztambulba. A nyomvonalvariációkat a 9. ábrán mutatjuk be. Magyarország ragaszkodott ahhoz, hogy az országon keresztül vezessék az útvonalat, hogy részesülhessen a nemzetközi forgalom előnyeiből. A konferencia végül a magyar érveket figyelembe véve jelölte ki a nyomvonalat, s az épitési munkákat már 1933 őszén meg is kezdték Budapest és Szeged között. 1935-ben készült el az út teljes hosszban. Félegyháza és Szeged között beton, aszfalt, kiskocka és felületi kezeléses burkolatot épitettek. Szegeden az Izabella hidat és környékét keramittal fedték, Szeged és az országhatár között kőburkolatot és felületi kezelést készitettek. A csongrád megyei szakaszon a következő útépitő cégek dolgoztak: Magyar Aszfalt RT. Épitőipari RT. Danubia Műszaki Vállalat RT, Magyar Utépitő RT.