Gardi József: Csongrád megyei utak(1987)

II. Csongrád megye közlekedése az első világháborúig

karbantartották. A makadám útépítési rendszer ismeretes volt Magyarországon már az 1830-as évektől, de csak a vasutak építése után terjedt el, amikor a tömeqes kőszállítás lehetővé vált. Kőtörő kalapáccsal törték meg kézi erővel a kiszállított terméskövet. Az egyforma szemszerkezetű követ 10 cm vastagságban elterítették, majd a forgalomra bízták a tömörítést. Később lóval vontatott, majd az 1890-es évektől kezdve gőzüzemű hengerekkel végezték a tömörítést. A makadám készült alappal és anélkül is. Az alapot kézzel rakták, s a nagyobb köveket kisebbekkel ékelték ki. Készültek szabálytalan kövekből un. terméskőburkolatok is, vagy szabályos kövekből jobb minőségű utak. Ezeket homokba, vagy homokos kavicsba ágyazták. A múlt század 60-as éveitől kezdték építeni az un, kongótégla utakat - főleg az alföldi, kőszegény vidéken. Ilyen burkolathoz csatlakozott az "első alföldi transzverzális út" Csongrádnál a bödi rév után Szentes felé. A 300 km hosszú útvonalnak része lett ez a túlhevített téglákból készített út, amelyet akkori nevén Széchenyi kongó tégla útnak hívtak. Hódmezővásárhelyen az első kövesút 1873-ban készült. A századforduló idején pedig a Szentesi utcán, a Fő utcán és a Szent Antal utcán kongótéglából készítettek utat. 1895-ben ugyancsak Hódmezővásárhelyen, a szegednagyváradi úton, a Hód taván keresztül vezető részen makadámút épült. Ugyan ezen az úton még kongótégla, s 1906ban keramit burkolat is készült. Erről tájékozódhatunk a polgármesteri iratokból /14/. Az államépitészeti hivatalok, amelyek kezdettől fogva az állami utak építési fenntartási ügyeire szerveződtek, mindenütt foglalkoztak a megyei, vagy törvényhatósági u27