35 Év A Közutak Szolgálatában (Békéscsaba, 2003)

I. Történeti áttekintés a békés megyei közúthálózat kialakulásáról, szervezeteiről

B) Orosházi Építésvezetőség D-710 gréder R-l 2 statikus henger UN-053 rakodó IFA KBSZ bitumenszóró Skoda billenős tehergépkocsi Skoda billenős tehergépkocsi Skoda billenős tehergépkocsi ZUK A-07 kis tehergépkocsi ZUK-07 kis tehergépkocsi Személyes presztízs és az ellenérdekek felszínre kerülésével működésüket sok kritika érte. A vállalkozási munkák hatékony ösztönzése azt kívánta, hogy az egységek vezetőinek kapcsolata révén folytatódjanak ezek a munkák, így 1994. március l-jével ez a vállalkozási forma megszüntetésre került. A gépek és a dolgozók visszakerültek eredeti állományukhoz. Feltétlenül említést érdemel az időszak működésével kapcsolatosan az 1992. évi XXX. törvény az útalap létrehozásáról. Ez az üzemanyag árának időszakonkénti %-os arányában meghatározott összeg a mindenkori országosan jelentkező üzemanyag-felhasználásból jól tervezhetően, kiszámíthatóvá és gazdálkodásra alkalmassá tette az üzemeltetés, karbantartás és fejlesztés finanszírozását. Sajnos, ezt a rendszert 1998-ban megszüntették. Új szervezeti formában (1996-2003) Már hosszú ideje húzódó mendemondák szóltak arról, hogy az új feltételek közepette működő nemzetgazdaság, valamint az állami vagyon kezelésének új alapokra helyezése következtében át fogják szervezni a Közúti Igazgatóságot. Ez 1996. július l-jével megtörtént, az akkor Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium megalapította a 19 megyei Közútkezelő Közhasznú Társaságot, valamint az országos közutak minőségével összefüggő tevékenységek irányítására, illetve részbeni rendezésére, az Országos Közúti Adatbank és az ÚTINFORM működtetésére az Állami Közúti Műszaki és Információs KHT.-t (ÁKMI), illetve az Állami Autópályakezelő KHT.-t. Ezen társaságok közhasznú tevékenységének koordinálására, azonos névvel, de más funkcióval az UKIG-ot (Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság) bízták meg. A szervezeti formára való áttérés a létszám és eszközállomány gyakorlatilag változatlanul hagyásával történt. A társaságnál előtérbe kerültek a vagyonkezelői jogkörből adódó feladatok. Az éves közhasznú szerződések szerinti, havonta ütemezett forrásnagyságok a ténylegesen elvégzett közhasznú munkák számlázása után, a megrendelő (ÜKIG, ÁKMI) általi jóváhagyásával kerülnek az elvégzett munkák ellenértékei a társaság részére átutalásra. A szakma jogi hátterének egyik legfontosabb szabályozása is erre az időszakra esik. A6/1998. (III. 11.) sz. KHVM rendelet mellékleteként - több évi ideiglenes jellegű érvényesség után kiadott Országos Közutak Kezelői Szabályzata (OKKSZ) jogszabályi szinten szabályozza az egyes utakon nyújtandó szolgáltatási gyakoriságokat, illetve szintidőket. A megszűnt Útalap helyett az Útüzemeltési és Fejlesztési Célelőirányzat biztosítja az útügyi szervezetek finanszírozását és ennek eljárási módját. Ebben az időszakban teljesedett ki az állami forrásból finanszírozott megrendelések közbeszerzési eljárásainak rendje, megteremtve ezzel a nyílt és átlátható versenyeztetést és esélyegyenlőséget. Összefoglalás Az eltelt 35 év alatt a szervezeti forma sokat változott. Egy valami azonban nem változott: az úttal való gondoskodás, a minden körülmények közötti biztonságos közlekedés feltételeinek biztosítása mindig elsődleges feladat volt és az ma is. A szervezet változásai - ha különböző formában is - mindig ezt a célt szolgálták. A könyv további részében kitérünk ezek fontosabb állomásaira, eseményeire. v K H T H 35 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS