35 Év A Közutak Szolgálatában (Békéscsaba, 2003)

VI. Rendkívüli események

1980 nyarán minden eddiginél nagyobb árvíz következett be. A víz olyan gyorsan jelentkezett, hogy a Fekete-Körös szintje 30 óra alatt 7 métert emelkedett. Július 24-én a határon túl a Tőz patak vize kiáradt, de a határ menti lokalizációs töltés még ezt felfogta. 25-én viszont Szeghalomnál a Berettyó bal oldali töltése átszakadt, s elárasztotta a Berettyó és Sebes-Körös közötti Halaspusztai szükségtározó 2175 ha-nyi területét. Három nap múlva, 28-án reggel Békés és Mezőberény között a Kettős-Körös jobb partja szakadt át, s a 71 m-re táguló szakadáson mintegy 200 millió m

3 víz rohant Tarhos, Doboz, Sarkad felé. Útját a főcsatornák partjai zárták el, Tarhost és Dobozt lokalizációs gátakkal mentették meg, majd a víz Sarkad belterületét fenyegette, de egy lokalizációs gáttal sikerült megállítani. A békési gátszakadás következtében 10 500 ha került elöntés alá. Víz alá került a 47. sz. Szeghalom-megyehatár, a 4234. j. Szeghalom-Sebes-Körös közötti út, a Kettős-Körös kiöntésénél a 4238. j. Tarhos-Békés, a 4234. j. Tarhos-Doboz közötti út, valamint a 42143 j. Békés-rosszerdei bekötőút. A kitelepítés, vagyonmentés és a védekezés a szokásos forgalom sokszorosával terhelte az úthálózatot, s látni lehetett, hogy nagy károk keletkeztek az utakban. Az igazgatóság tehát megkezdte a helyreállítás megszervezését. Felvette a kapcsolatot a kőbányákkal, a MÁV-val és a VOLÁN-nal, hogy a nagy mennyiségű kő leszállítását biztosítsa, s már augusztus 2-án leadta az előzetes kőrendeléseket a bányáknak. Augusztus 8-ig elkészült a károk felmérése és becslése, augusztus közepére a helyreállítási terv. A terv szerint 1980-ban 86 km aszfaltburkolat megerősítését és 84 km saját kivitelezésű profilozó hengerlést kellett elvégezni, mintegy 131 millió Ft értékben. A helyreállítás második ütemeként 1981-től 86 km aszfaltszőnyeg elterítését, illetve 57,5 km itatásos hengerlést kellett beütemezni. A helyreállítási munkálatokhoz a minisztérium széleskörű támogatást adott a szomszédos megyék igazgatóságainak bekapcsolásával: a Debreceni, Szolnoki, sőt a Nyíregyházi Közúti Igazgatóságok ajánlották fel segítségüket. (Az 1970-es tiszai árvíznél igazgatóságunk is segített a nyírségi helyreállításoknál.) A helyreállítás nagyságát mutatják az igényelt anyagok is: 75 000 tonna kőanyag, 15 000 tonna kohósalak, 2 500 tonna hígított bitumen volt szükséges a helyreállításhoz. Augusztus második felében megindult a helyreállítás saját gépláncainkkal, majd szeptember elejétől folyamatosan érkeztek a szomszédos igazgatóságok a gépláncaikkal. Igazgatóságunk teljes gépkapacitását a helyreállításhoz vezényelte. Összevonás útján három gépláncot alakítottunk ki, így a segítséget nyújtó igazgatóságok gépláncaival együtt összesen hat helyszínen folyt a munka. Vésztő térségében a debreceniek dolgoztak, Gyula-Dénesmajor-Doboz térségében a szabolcsiak, Tarhos térségében pedig a szolnokiak. Igazgatóságunk feladata volt ezeket a munkahelyeket folyamatosan ellátni anyaggal. A fenntartási munkákra leérkezett kőmennyiség több mint 60 irányvonatot jelentett. Mezőberénytől Békéscsabáig, Gyuláig álltak az anyaggal megrakott szerelvények mindenütt, ahol csak lehetett. Nekünk kellett megszervezni az anyag kiszállítását. Volt olyan nap, hogy 14 vagon bitumen érkezett, s mivel egyszerre csak egy vagont lehetett lefejteni, éjjel-nappal folyt a munka: lefejtés, melegítés, kiszállítás. Épp akkor üzemelt be a csabai üzemmérnökség 500 m

3-es tárolója, s ez tudta biztosítani a bitumenmenny iséget. A bitumenszállításhoz még a Szombathelyi Közúti Igazgatóságtól is kaptunk segítséget. Csabára vezényelte 30 tonnás szállítókocsiját, ezzel olyan mennyiségű bitument lehetett kiszállítani, mint még soha. A gépláncok - nyújtott műszakban - soha nem tapasztalt mennyiséget értek el. Egy-egy brigád munkájaként útalap-szélesítésben 1000-1200 m

2

, itatásos hengerlésben 4000-6000 m

2 út készült el naponta. Az ideiglenes helyreállítás határidejét az igazgatóság november 15-ében állapította meg, a munka két héttel a megadott határidő előtt befejeződött. A dolgozók munkatempója minden várakozást felülmúlt, csak dicséret illeti őket. A nyíregyháziak, debreceniek, szolnokiak magukkal vihették a megye lakosságának köszönetét. Az 1980 utáni kisebb árvizek idején az igazgatóság inkább a hidak védelmét végezte. Néhány régen épült acélhidunknál magas vízszint esetén a hídszerkezet alsó éle víz alá kerül. A visszaduzzasztó hatás következtében nagy víznyomás éri a főtartót, így célszerű a hidat lesúlyozni. Utoljára ilyen eset 1995. december 28-án történt, amikor megrakott tehergépkocsikkal történt a Fehér-Körös hídjainak védelmére. •UAW, KjLS 35 RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK, HELYZETEK