35 Év A Közutak Szolgálatában (Békéscsaba, 2003)

VI. Rendkívüli események

1980 nyarán minden eddiginél nagyobb árvíz következett be. A víz olyan gyorsan jelentkezett, hogy a Fekete-Körös szintje 30 óra alatt 7 métert emelkedett. Július 24-én a határon túl a Tőz pa­tak vize kiáradt, de a határ menti lokalizációs töltés még ezt felfogta. 25-én viszont Szegha­lomnál a Berettyó bal oldali töltése átszakadt, s elárasztotta a Berettyó és Sebes-Körös közötti Halaspusztai szükségtározó 2175 ha-nyi terüle­tét. Három nap múlva, 28-án reggel Békés és Mezőberény között a Kettős-Körös jobb partja szakadt át, s a 71 m-re táguló szakadáson mint­egy 200 millió m 3 víz rohant Tarhos, Doboz, Sar­kad felé. Útját a főcsatornák partjai zárták el, Tarhost és Dobozt lokalizációs gátakkal mentet­ték meg, majd a víz Sarkad belterületét fenye­gette, de egy lokalizációs gáttal sikerült megállí­tani. A békési gátszakadás következtében 10 500 ha került elöntés alá. Víz alá került a 47. sz. Szeghalom-megyehatár, a 4234. j. Szeghalom-Sebes-Körös közötti út, a Kettős-Körös kiöntésénél a 4238. j. Tarhos-Bé­kés, a 4234. j. Tarhos-Doboz közötti út, valamint a 42143 j. Békés-rosszerdei bekötőút. A kitelepítés, vagyonmentés és a védekezés a szokásos forgalom sokszorosával terhelte az út­hálózatot, s látni lehetett, hogy nagy károk kelet­keztek az utakban. Az igazgatóság tehát megkezdte a helyreállítás megszervezését. Felvette a kapcsolatot a kőbá­nyákkal, a MÁV-val és a VOLÁN-nal, hogy a nagy mennyiségű kő leszállítását biztosítsa, s már augusztus 2-án leadta az előzetes kőrende­léseket a bányáknak. Augusztus 8-ig elkészült a károk felmérése és becslése, augusztus közepére a helyreállítási terv. A terv szerint 1980-ban 86 km aszfaltburkolat megerősítését és 84 km saját kivitelezésű profilo­zó hengerlést kellett elvégezni, mintegy 131 mil­lió Ft értékben. A helyreállítás második üteme­ként 1981-től 86 km aszfaltszőnyeg elterítését, illetve 57,5 km itatásos hengerlést kellett beüte­mezni. A helyreállítási munkálatokhoz a minisztéri­um széleskörű támogatást adott a szomszédos megyék igazgatóságainak bekapcsolásával: a Debreceni, Szolnoki, sőt a Nyíregyházi Közúti Igazgatóságok ajánlották fel segítségüket. (Az 1970-es tiszai árvíznél igazgatóságunk is segí­tett a nyírségi helyreállításoknál.) A helyreállí­tás nagyságát mutatják az igényelt anyagok is: 75 000 tonna kőanyag, 15 000 tonna kohósalak, 2 500 tonna hígított bitumen volt szükséges a helyreállításhoz. Augusztus második felében megindult a hely­reállítás saját gépláncainkkal, majd szeptember elejétől folyamatosan érkeztek a szomszédos igazgatóságok a gépláncaikkal. Igazgatóságunk teljes gépkapacitását a helyreállításhoz vezé­nyelte. Összevonás útján három gépláncot alakítot­tunk ki, így a segítséget nyújtó igazgatóságok gépláncaival együtt összesen hat helyszínen folyt a munka. Vésztő térségében a debreceniek dolgoztak, Gyula-Dénesmajor-Doboz térségé­ben a szabolcsiak, Tarhos térségében pedig a szolnokiak. Igazgatóságunk feladata volt ezeket a munka­helyeket folyamatosan ellátni anyaggal. A fenn­tartási munkákra leérkezett kőmennyiség több mint 60 irányvonatot jelentett. Mezőberénytől Békéscsabáig, Gyuláig álltak az anyaggal meg­rakott szerelvények mindenütt, ahol csak lehe­tett. Nekünk kellett megszervezni az anyag ki­szállítását. Volt olyan nap, hogy 14 vagon bitumen érkezett, s mivel egyszerre csak egy va­gont lehetett lefejteni, éjjel-nappal folyt a mun­ka: lefejtés, melegítés, kiszállítás. Épp akkor üzemelt be a csabai üzemmérnök­ség 500 m 3-es tárolója, s ez tudta biztosítani a bi­tumenmenny iséget. A bitumenszállításhoz még a Szombathelyi Közúti Igazgatóságtól is kaptunk segítséget. Csabára vezényelte 30 tonnás szállítókocsiját, ezzel olyan mennyiségű bitument lehetett ki­szállítani, mint még soha. A gépláncok - nyújtott műszakban - soha nem tapasztalt mennyiséget értek el. Egy-egy brigád munkájaként útalap-szélesítésben 1000-1200 m 2 , itatásos hengerlésben 4000-6000 m 2 út készült el naponta. Az ideiglenes helyreállítás határidejét az igaz­gatóság november 15-ében állapította meg, a munka két héttel a megadott határidő előtt befe­jeződött. A dolgozók munkatempója minden vá­rakozást felülmúlt, csak dicséret illeti őket. A nyíregyháziak, debreceniek, szolnokiak maguk­kal vihették a megye lakosságának köszönetét. Az 1980 utáni kisebb árvizek idején az igazga­tóság inkább a hidak védelmét végezte. Néhány régen épült acélhidunknál magas vízszint esetén a hídszerkezet alsó éle víz alá kerül. A vissza­duzzasztó hatás következtében nagy víznyomás éri a főtartót, így célszerű a hidat lesúlyozni. Utoljára ilyen eset 1995. december 28-án történt, amikor megrakott tehergépkocsikkal történt a Fehér-Körös hídjainak védelmére. •UAW, KjLS 35 RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK, HELYZETEK

Next

/
Thumbnails
Contents