35 Év A Közutak Szolgálatában (Békéscsaba, 2003)

V. 35 év a szakmai munka tükrében

A „TÖRZSKÖNYVEKTŐL" AZ OKA 2000 ADATBANKIG Az 1920-1940 közötti években minden közútról törzskönyvet vezettek. Ebben feljegyzésre kerültek a tulajdonjoggal kapcsolatos adatok, valamint a közúthoz tartozó földterületek, a műtárgyak és úttesttartozékok adatai. Fontos részt képviselt az út környékén meglévő geodéziai alappontok és az úthatárpontok jegyzéke és ezek helyszínrajza. A műszaki mellékletek remekei voltak a kézzel kihúzott és színezett helyszínrajzok, valamint a műszaki leírások. A törzskönyvet sok esetben patinás viaszpecséttel hitelesítették. Az évek során az utakon történt változások nem minden esetben lettek átvezetve, így ez a típusú nyilvántartás az 1945 utáni években abbamaradt. Az 1950-es évek végétől az útnyilvántartás útkategóriák szerint listákban történt. Ekkor már az egyre növekvő szilárd burkolatok megkövetelték a burkolattípus és a szélesség terület szerinti nyilvántartást is. Minden év végén nagy munka volt, hogy az évi változások pontosan nyilvántartásba kerüljenek. Előszeretettel a kezdő technikusokat bízták meg ezzel a feladattal. Sok „kockás füzet" szolgált akkor útadatbankként. A hivatalos december 31-i állapotot eleinte nagy alakú nyomdailag előállított fejléces fűzött táblázatokba, majd 1967-től már csak kézzel írott fejléces lapokra gépelték és könyvkötővel beköttetve archiválták. 1970 volt az első év, amikor az országos szervezetként létrehozott Közlekedésépítési Szervező és Adatfeldolgozó Egyesülés (UTORG) már SIEMENS számítógépen végezte az úthálózati kimutatások nyomtatott formájú elkészítését. Az UTORG korszak 1990-ig tartott. Eleinte a december 31-i állapotnak megfelelő éves változások bizonylatokon megküldött adatai csak május tájékán kerültek vissza kinyomtatottan az igazgatósághoz, s sokszor sok hibával. Ha a hibajavítást is becsülettel elvégeztük, szeptember tájékára lett hivatalos - a januári 1-i állapotot tükröző - úthálózati kimutatásunk. Időközben a számítástechnika fejlődésével először 1986-ban Commodore 64 típusú számítógépre a Szolnoki KIG szakemberei által kifejlesztett útadatbázissal állítottunk elő úthálózati kimutatást. Ezt már helyben bármikor lehetett pontosítani, karbantartani. Időközben az 1980-as évek elején új igény keletkezett az útnyilvántartás terén. Az egyre több gépi útállapotmérő gépkocsi kilométerórához kapcsolt távmérővel mérte az úthosszát és nem tudta figyelembe venni a jólrosszul kihelyezett km-jeleket. Ekkor teremtődött meg az ún. kettős helyazonosítás, miszerint a hálózat alappontjai a közúti csomópontok, s az úthálózat hossza a köztük lévő abszolút hosszak összege. így minden kihelyezett km-jelzés bemérésre került az őt megelőző csomóponthoz képest. A felméréseket minden megyében az erre a feladatra létrehozott új beosztás, az ún. megfelelőségi mérnök végezte személygépkocsiba szerelt ESMÉR-01, később MIHOV, majd a napjainkban is használt LONGER hosszmérő készülékkel. Az így létrehozott új rendszer már magasabb szintű számítástechnikai hátteret igényelt. Ekkor már elterjedtek a mai típusú személyi számítógépek, persze lényegesen kisebb teljesítményekkel, mint a maiak. 1987-ben kifejlesztésre került a már személyi számítógépeken működő Területi Közúti Adatbank (TKA) első verziója. - • * AJtiKidq hihe\ AZ ÉVES ÚTHÁLÓZATI VÁLTOZÁSOKAT JELENTŐ LAP AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 35 35 ÉV A SZAKMAI MUNKA TÜKRÉBEN