Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)

I A reformkor útügyéből

4. / A REFORMKOR ÚTÜGYÉBŐL A közlekedés és kereskedelem könnyebbítése érdekében egy szilárdabb burkolatú próbaút megépítésének gondolata 1837-ben vetődött fel a megyegyűlésen. Ekkor egy kavicsos út kiépítésének tervezésére a megyegyűlés négy tagú küldöttséget nevezett ki, közöttük a másodalispánt és a megyei mérnököt is. Két év múlva, 1839-bcn a megyei mérnök nem egy, hanem három tervet terjesztett a megyegyűlés elé, s a „Megyének Remetétől Szalontáig Bihar megyével, Ottlaka felé pedig Araddal való összeköttetését" gondolná elősegíteni. A három terv három különböző építésű próbautat jelentett: egy „eleven gát"-at, egy kavicsolt utat és egy makadám utat. „Az eleven gátnak a Csaba fele való czédula háztól a' Bárdos hídjáig, - a' kavicsos útnak a bárdos hídjától a' körösön lévő hídig - a Mac Adamisalt töltésnek pedig Gyula Városába a' kövezet végén remete felé 100 ölnyire való el készüléseket gondolván czélszerűnek." Az útépítés költségeit egyelőre a nemesi felkelés pénztárából javasolták fedezni. A makadámutak építéséhez a megyei és uradalmi rabok munkáját is fel kívánták használni. A kövek leszállításának módját a megyei mérnökre bízták, a szállításhoz 10 dereglye készítését határozták el. „A' Rendek is meg lévén győződve arról, miként az e' Megyében fájdalmasan tapasztalt rósz közlekedésnek valahára való megszüntetésével csak nem bizonyítva állítható kereskedésnek virágzása, minden iparkodó polgárra nézve is kiszámíthatatlan üdvösséges hatással lészen, 's így azoknak anyagi jóllétét elő mozdítandja - ugyan ezért a' jelentő küldöttségnek itt elő adott javaslatát el fogadják, 's az utak építését ezennel elrendelik..." - olvashatjuk a jegyzőkönyvben. Figyelembe véve a Bécsből, Pestről Erdély felé vezető postautakat, némi anyagi támogatást reméltek a császári kormánytól is. Ugyanezen a gyűlésen felkérték Bihar és Arad vármegyétjelöljék ki, mely útvonal lenne számukra legcélszerűbb az összeköttetés javítására, s a jelzett utakat ők is építsék ki megyénk határáig. A határozat szerint az „eleven út" mintegy 50 ölnyi lenne, a kavicsos út a Bárdos- és Kapus-híd között épülne, a makadám út a Kapus-hídtól 50 ölnyi hosszan a városban. Figyelemreméltó a megye végzése az utak költségével kapcsolatban. A nemesi felkelés pénztárából csak megelőlegeznék a költséget, a továbbiakban a megye úgy határozott, hogy mivel a napszámot a nép adja, „a pénzbeli költségeknek a' privilegizált Classis által való vitele javallatik." S amikor majd a próba által elkészült költségek végösszege ismeretes lesz, ,,a' Megyebeli Uradalmakat, Nemesi Kart, egy szóval minden privilegizált Classishoz tartozó személyeket az ezen czél kiviteléhez kellő költségek hozzájárulására buzdítsa." Nemrég tapasztalhattuk a szarvasi híd vámszedésével kapcsolatban, mennyire ragaszkodott a megye a nemesség adómentességéhez. S most - néhány évtized múlva a megye a nemesség közteherben való részvételét várja. Nagyot változtak az idők a reformkorban! A tervezett dereglyék közül egyet még abban az évben megvásároltak, s a Fekete-Körösön a remetei hídhoz úsztatták. Az eleven gát és a kavicsos út építését azonban már a következő év tavaszára halasztották, építéséhez 400 gyalog és 120 igás napszámot igényeltek. A makadám út építéséhez nem kezdhettek, mivel a Fehér-Körös alacsony vízállása miatt nem tudtak „gránit vagy más nagyobbszerű köveket" szállítani. Bihar megyét akarták felkérni a Fekete-Körös árkának Anttól Fekete Tóig való kitisztítására, s itt eszközölni a kavicsszállítást. Emiatt megváltoztatták a próbaút építésének helyét is: a kavicsos utat a remetei Fekete-Körös hídjánál kívánták megépíteni, mert így a szállítás a munkahelyig megoldódott volna a Körösön. A makadámút megépítéséhez szükséges gránit beszerzési lehetőségének felderítésére pedig a mérnököt bízták meg. Egy év múlva, 1840-ben a vízszabályozási bizottság már csak a kavicsos út megépítését javasolta, s ha a nemesi kassza nem lenne elegendő, a birtokosok hozzájárulását fogják kérni. Az ügyben végül is a megyegyűlés úgy határozott, hogy a föld ingoványos, a kavicsos út építése így bizonytalan, s az „útépítés forrón táplált eszméjétől vezéreltetve" szilárdabb anyagból, Arad megyéből szállított kövekből makadámutat építenők a Bárdosés Kapus-híd között. Az út 3,5 m széles legyen. A kőmennyiséget a megye helységeire arányosan kivetve kell elszállíttatni. Az országgyűlésen épp a közteherviselés törvénybeiktatásának vitája folyt, s a megyegyűlés úgy határozott, ha az országgyűlés törvénybe iktatja a közteherviselést, a kiváltságos osztály is vegyen részt az országút építésében, akár fuvarban, akár készpénzben adakozzanak az útépítéshez. 26