Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)
Bevezetés
Békés megye honfoglalás utáni történetére mintegy 300 évig alig találunk adatokat. A honfoglalók közül Ajtony és Vata osztozott a mai megye területén. Előbbi a déli részen és Csanádban, utóbbi ettől északabbra foglalt szállást. S míg Ajtonyra gyakran utalnak a források, a mai megyét alkotó Békés, Bihar és az egykori Zaránd megye története eléggé ismeretlen. A bihari püspökséget még I. István szervezte meg, és I. László tette át a püspökség székhelyét Nagyváradra. A 13. században Vata leszármazottai, a Csolt nemzetség tagjai éltek megyénkben. Központjukat, a VésztőMágoron épült monostort napjainkban tárták fel a régészek, s 1982-ben nyitották meg a középkori feltárást a nagyközönségnek. Békés megyére az első adatunk 1203-ból való, s ettől kezdve gyakran szerepelnek a helynevek a középkori forrásokban. A középkori megyehatárt Karácsonyi János műve alapján ismerjük. Eszerint a Gyula melletti Ajtós falutól északra csaknem egyenesen tartott a Berettyóig. Északon a Körösök és a Berettyó határolták Kunszentmártonig, délen Kunszentmárton Fábiánsebestyén - Orosháza - Gerendás - Vésze vonalán felüli terület tartozott a megyéhez. A 16. századra ez a megyehatár kissé tágult. Az Árpád-kor idején a névadó Békés város volt a megye székhelye, a 14. században azonban a gyulai uradalom megszervezésével és a vár megépülésével mindinkább Gyulán tartják a megyegyűléseket, s a 15. századra végképp Gyula lett a megyeszékhely. A török is a gyulai várra szervezte meg a gyulai szandzsákot Békés megyének a Körösöktől délre eső feléből, továbbá az aradi járásból és a zarándi járás egy részéből. A Körösöktől északra eső területet a szolnoki szandzsákhoz csatolta. A török kiűzése után 1715-ben szerveződött újjá a megye, amelynek központja ismét Gyula lett és maradt 1949-ig. A magyarországi közigazgatás 1876-ban történt területi rendezése a régi Békés megyét változatlanul hagyta, s 1949-ig lényegtelen területgyarapodással módosult a megyehatár. A mai Békés megye 1950-ben alakult ki: az 1949-i minisztertanácsi rendelet Bihar megye déli részéből Békés megyéhez csatolta a Sebes-Köröstől délre eső területeket, Szolnok megyétől Dévaványát, nyugaton viszont Öcsöd Szolnok megyéhez került, végül délen Csanád megye egy részét csatolták a megyéhez. Az így kialakult Békés megye területe 5632 km 2 , lakossága 1980ban 437000 fő. 1 Amikor Békés megye közlekedésének történetét kívánjuk megrajzolni, a mindenkori megyeterületet tartjuk szem előtt. Természetesen igyekszünk betekintést nyújtani a később csatolt területek közútjainak történetébe is, különösen egy-egy jelentősebb fejlődési periódus alkalmával. Gyakran kötődnek a szálak a megyék között, de a korai években inkább az egymástól független útpolitika volt a jellemző, így egy-egy időszak eredményének bemutatásával tudjuk vázolni ezek történetét. 7
