Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)

Az első úttörvénytől a világháború végéig 1890-1918

Az új változat a következő módosulásokat eredményezte volna: állami út van: 91,4 km lenne: 211,9 km törvényhatósági út 385,3 km 240,6 km községi közlekedési út 636,5 km 325,1 km (járási) Mindezt 15 év alatt kívánták kikövezni, s ezzel 777,6 km kövesúttal rendelkezett volna Békés megye. A pénzügyi fedezet nemhogy a megemelt tervezetre, de még az eredetire sem volt elegendő, ennek végrehajtása is elhúzódott. A beruházási hitelből 1906-ban Békés megye versenytárgyalás útján vásárolt 1 gőzhengert, 1 lakókocsit és 2 öntözőkocsit. A gőzhengert a budapesti Szivattyú és Gépgyár szállította. A gőzhenger vásárlását azonban a gyártásra pályázó másik cég, a Magyar Vagon és Gépgyár megtámadta, a gyártó cég ugyanis a henger szerkezetét egy külföldi cégtől vásárolta, amely ellentétes volt a beruházási törvény feltételeivel. Az ügyből hírlapi cikk is lett. A Pesti Hírlap „Visszaélések a magyar ipar nevében" címmel április 26-i számában cikket jelentetett meg, amelynek lényege az volt, hogy osztrák ipart csempésznek Magyarországra. Az ügy kivizsgálásakor a következők derültek ki: a Szivattyú és Gépgyárnak ez volt az első kísérlete gőzhenger gyártására, s mivel megfelelő műszaki tapasztalattal nem rendelkezett, a königrátzi MárkiBronovszky féle szabadalmat vásárolta meg. A gőzgépet azonban a szabadalom alapján sem tudta elkészíteni, így az osztrák cég adamsthali gyárában készítették eh A gépbe kb. 3800 kg külföldi alkatrészt építettek be. Az államépítészeti hivatal a törvényre hivatkozva előbb megtagadta a gép átvételét, végül is az ügy a gép üzembe helyezésének engedélyezésével fejeződött be. Az 1906 áprilisában megtartott műszaki vizsga szerint széntartójában 50 kg szénnel, víztartójában 220 1 vízzel együtt 13050 kg az összsúlya. Első tengelyére 5170 kg, hátsó tengelyére 7880 kg esik. A gőzhengert a gyulakígyós-apácai úton használták először 1906. április 24-én. Úgy vélem, a továbbiakban helyesebb, ha egy-egy út építésének történetét mutatom be, bár ez nem tükrözi a megye egy évben végzett útépítési munkáit, de világosabban előttünk áll egy-egy út építésének története. A mezőberény-kettős-körösi 5,2 km-es út műszaki felvételeit 1908-ra fejezték be, a földmunkákkal még abban az évben el is készültek, megindult a kő- és homok kifuvarozása s folytatódott 1909-ben. Októberre csaknem kész volt az út, a hengerezést a megye gőzhengerével végezték, s 1910 februárjában az alispán az út elkészülését jelentette. A felülvizsgálás után 1910 májusában adták át a forgalomnak. A gyoma-endrőd-szarvasi út műszaki felvételeivel ugyancsak 1908-ban végeztek, a további munkálatok azonban alaposan elhúzódtak. A gyula-kétegyháza-eleki út közigazgatási bejárása 1907. augusztus 5-én volt, 1908-ban befejezték a földmunkákat, megindult a kő- és homokszállítás - a terméskövet a csúcsi kőbányából rendelték meg -, 1908 májusáig azonban csak 4 vonat érkezett a 28 vonat kavicsból. Ez az út is 1910 februárjára készült el, felülvizsgálata 191 i-re tolódott át. Az orosháza-tótkomlósi 15 km-es út beruházási programját 1908 közepén hagyta jóvá a miniszter 173 093 koronás költségvetéssel, valamint a tótkomlós-makói út 2,4 km-es szakaszát 32 498 koronás költségvetéssel. A földmunkák még az évben megindultak, az átereszek is elkészültek, 1909 elején már a kőszállítás megindulásáról kapunk értesítést. Az alispáni jelentés szerint ennek az útnak a kövezése halad a legjobban, 100 kőtörő dolgozik állandóan az útnál. A hengerelést bérelt gőzhengerrel végezték, októberben már csak a padkarendezés, feljárók kövezése, kerékvetők, korlátok elhelyezése maradt hátra. 1910 februárjában az út elkészüléséről értesülünk. Felülvizsgálata 1911-ben volt. Még egy utat adtak át 1910-ben, a füzesgyarmat-nagybajomi utat, bár Szeghalom és Füzesgyarmat között még nem volt kiépített út. Emlékezetes, hogy ennek az útnak a kiépítése Bihar megye határozatától függött, s mivel Bihar vállalta az útépítsét, Békés megye is ezt az utat vette előre. Az 5,5 km-es út költségvetését 1908-ban hagyták jóvá, a földmunkák már 1909 tavaszára maradtak, a hengerlés pedig 1910-ben kezdődött, s októberre a Békés megyei szakasz építését be is fejezték. Bihar megyében is befejezéshez közeledett az útépítés. A gyoma-körösladányi utat két részletben vették fel az 1906. évi beruházási tervbe. Az első szakaszban Gyomán a Hármas-Körös hídjáig terjedő 1,9 km-es szakasz szerepel, a másodikban tervezték megépíteni a Körösladányig terjedő teljes útszakaszt 19,3 km hosszúságban. 1908-ban a földmunkákkal elkészültek, a következő évben azonban a kőszállítás csak lassan indult meg, év végére mégis sikerült befejezni. 1910 októberére 17,2 km út hengerezésével elkészültek, csak a gyomai határban a szikes talaj miatt voltak kénytelenek póthengerezést folytatni. Ev végére a Folyás-éri híd kivételével a munkát befejezték, a híd a következő évre készült el. A szarvas-szentesi út Békés megyei szakaszának kiépítését a beruházási tervben 1907-re tervezték, de az előkészületi munkálatokat 1910-re majd 1911-re halasztották, s ebben az évben hagyta jóvá a miniszter a beruházási tervet is, az építést azonban csak 1912-ben rendelte el. A földmunkákat ekkor sem tudták elkezdeni, mert a megjelent kubikosok kevesellték a bért, és megtagadták a munkát, így a földmunkát házilagos kivitelezésben végezték el. A kőanyag szállítását sem teljesítette határidőre a vállalkozó, a kőszállítási kedvezmény 1913. augusztus 15-én lejárt, a terményszállítások miatt csak 1914 februárjától kapták meg ismét a kedvezményt, ekkor indult meg újból a kövek leszállítása. A kő minősége nem felelt meg az előírásoknak, még egyszer át kellett törni, hogy hengerlésre alkalmas legyen, a 2 km-en lera56