Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)

A Baranya megyei közutak fejlődése a felszabadulás után

- 33 Ezek a bekötőút épitési munkák képezték a szakaszmérnökök tevékenységének nagy részét. Az építést állami hitelből, a KPM központi ellenőrzésével végeztük. A törvényhatóság csak megjelölte azokat a községeket, amelyeknek a bekötő útját ki kivánta építeni. Az 1949• év tavaszán megkezdődött az először Mohácsra tervezett Dunai Vasmű épitkezése. Ezzel együtt az akkori 6. sz. ut /ma 56. sz. ut/ áthelyezése, mivel az ut a tervezett Vasmű belső területére esett. Az elkerülő útszakasz betonozása már folyamatban volt, amikor a Vasmű épitkezése itt leállt és Dunaújvárosba /Dunapentelére/ helyezték át. A megkezdett utépitést, az ún. mohácsi összekötő utat a pécsi leágazásával még befejeztük. A mohácsi Összekötő ut mohácsi leágazásának kőpályáját már jóval később / 1956/57* /> a Mohácsi Farostlemezgyár beruházásából, mint az építkezéshez szükséges terelőutat építették meg. 1949* november elején - mikor a készülő átszervezésekkel - a megyei Közúti Alap megszüntetése ismert lett, a megye kívánságára a hivatal megkezdte az oroszló-szentlőrinci összekötőút Hetvehely-BükkÖsd közötti szakaszának kiépítését. Ennek célja egyrészt az volt, hogy a Közúti Alap pénzmaradványa megyei ut építésénél kerüljön felhasználásra. Másrészt az volt az elgondolás, hogy a megkezdett munkát állami hitelből majd folytatni fogják. A munkát nagy erővel - 160-200 fős munkáslétszámmal megkezdtük. A földmunka jó részét és az átereszek építését be-