Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)

Utépítések és utkorszerűsítések

- 95 ­Feladatunknak tekintettük, hogy elsősorban az úthálózatunknak ma is gerincét képező főutakat, valamint a Pécs és Komló kör­nyéki nagy forgalmú utakat mielőbb korszerüsitsük. Az utak kor­szerűsítéséhez az 1957-1960. években még elegendő hitelkeret nem állt rendelkezésünkre. Higitott bitumen pedig már volt, ezért a kisebb útkorrekciókat igénylő útszakaszokon, az útfenn­tartási hitel terhére is, jelentős hosszban végeztünk higitott bitumenes hengerléseket. Szükség volt erre a megoldásra, mert a megye heg^- és dombvidéki utjain igen sok, a forgalomra ve­szélyes, éles kanyar, 9-14 %-os emelkedő-lejtő volt. Megszün­tetésük az útkorszerűsítés költségét igen megnövelte, a faj­lagos költséget az országos átlag fölé emelte. Útkorszerűsíté­sekre ebben az időszakban még kevés hitelkeretet lehetett biz­tosítani, ezért a Főosztály sok esetben - talán túlzottan is ­tiltotta a korrekciók elvégzését, mint például a hird-szászvári utón, ahol csak minimális korrigálást engedélyezett. Tulajdon­képpen csak az útburkolatot korszerűsítettük; az ut vonala ma­radt a régi állapotában, a burkolat megfelelő, de az ut tele van a forgalomra veszélyes kanyarokkal. Az igazgatóságnak elő­ször és sürgősen azokat az utakat kellett korszerűsíteni, ahol legnagyobb volt a forgalom. A IV. ötéves tervben a bekötő utak is nagyvonalúbban épültek, mint ennek az időszaknak az útkorsze­rűsítései, mert erre a lehetőségek már adottak voltak. Ebben az időszakban a még nehezebb terepen húzódó 66. sz. pécs-kaposvári ut korszerűsítését is hiába szerepeltettük javaslatainkban, onnan mindig törölték.

Next

/
Thumbnails
Contents