Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)

Az utfenntartás fejlődése

- .68 ­Az útfenntartás gépesitése A fejlődés szükségszerűen együtt jár a munkák gépesítésére való törekvéssel. Erre ösztönöz: — a nehéz fizikai munka kiküszöbölése, — a minőségi követelmények, — a munkaerőhiány, — a kézi erővel végzett munka alacsony hatékonysága, — a termelékenység növelése. Az útépítések, mint nyomvonalas létesítmények, kiválóan meg­felelnek a gépesítésre, a munka szalagszerü végzésére. De az útfenntartás a sok apró javításával, sokrétűségével—az út­pálya, árok, padka, úttartozékok, közúti jelzések, utmenti növényzet gondozásával— gépesítésre már kevésbé alkalmas. Ezért az útfenntartási munka még sokáig kézi munka maradt. Az útfenntartás gépesítése nemcsak hazánkban, de külföldön is ne­hezen fejlődött. Az útfenntartási munkák közül a padkanyesés volt a legalkalma­sabb a gépesítésre. Erre már az 1950-es évek derekán sor ke­rült az autogrederek üzembe helyezésével. Az utőrök munkáját a makadám kőpályák gondozása teljesen lekötötte, így a padka­nyesési munkát elvégezni nem tudták és a padkák 15-20 cm-re felmagasodtak. Az autogrederek beállítása az egyik nehéz utőri

Next

/
Thumbnails
Contents