Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)

A Baranya megyei közutak fejlődése a felszabadulás után

- 32 tárolt. A MÁV Központi Szállítási Bizottsága a rakodási engedélyt - az esetleges fontosabb szállításai miatt - állandóan halogatta. A folyamatos termeléssel, illetve a kőanyag zúzásával nem akatunk leállni, ezért a vagonokat megraktuk, vállalva azok esetleges kiürítését. A rakodási engedélyt rendszerint utólag megadták, de kikötötték, hogy a szállítmány csak a közeli állomásokra adható fel. A pécsi ÁÉH igy előnyben részesült, mert jórészt csak az ő megrendelését elégíthettük ki. Az ügyintézés nehézkességét félretéve, ezzel a kis szabálytalansággal elérhető volt, hogy a MÁV is javította a vasúti kocsifordulót, az útfenntartás is hozzájutott a nagyon nélkülözött kőanyaghoz, a kőbánya pedig a legjobb termelését érhette el. A törvényhatósági /megyei/ utak helyreállítása már lényegesen lassabban haladt. A Közúti Alap bevételei nem folytak be. Később az útadót és a községi közmunkaváltságot meg is szüntették és a megyei utalapot az állami egyenes adóból kárpótolták. Ebben az időben a megyei közutakon az utőri munkán felül más munka nem folyt. Az utakat fenntartási kőanyaggal ellátni nem lehetett, igy azok állapota nagyon leromlott. Az ÁÉH-nak a felszabadulás utáni időszakban leglényegesebb tevékenysége a felrobbantott hidak pótlása és újjáépítése mellett a 3 éves terv /1947-1949/ útépítéseinek teljesítése volt. Erről a bekötőutak építése fejezetben részletes felsorolást adunk.