Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)

Előzmények

- 14 az útadó kötelezettség természetbeni lerovásából várható bevétel, egyéb alapok .jövedelmei: részvények járadékai, érdekeltek hozzájárulása az utépitésekhez, utterülethasználati dijak, bírságok stb.; végül a KPM által kilátásba helyezett segély összege. Ezek képezték a Közúti Alap bevételeit. A vicinális utak építésének és fenntartásának módozatát csak megjelöli a törvény, amely szerint a költségeket a községek érdekeltségük arányában viselik. Az útépítésekre és az utak fenntartására uti bizottságokat kellett létesíteni. A csak egy községet érintő közút építésére és fenntartására a törvény ugy rendelkezett, hogy arról a község tartozik gondoskodni. Erre a célra a községi közmunkát vagy annak vált ságösszegét jelölte meg. Egy kis község ily módon legfeljebb a földutjait tudta fenntartani, de kőpályával is ellátott bekötőutat megépíteni már nem tudó 11. A közel száz éve alkotott törvény, véleményünk szerint nem foglalkozhatott részletesebben a tisztán helyi jelentőségű közutakkal, mikor a vármegyéknek is alig voltak kiépítve a közlekedési utvonalai. A helyi utakkal kapcsolatos feladatokat a vármegyék alispánjaira ruházta. Abban az időben ezt a törvény hibájául felróni nem lehetett, ma talán lehetne. A törvénynek kétségtelenül voltak hibái, igazságtalan és antiszociális intézkedései, mert