Krauter Béla: Baranyai utak (Pécs, 1977)

Az utépítési anyagok és a munka minősége

- 146 AZ ÚTÉPÍTÉSI ANYAGOK ÉS A MUNKA MINŐSÉGE A minőségnek mindig hátrányára van, ha az elvégzendő munka nincs egybehangolva a kivitelezési kapacitással és a jó anyagellátással. Az 1950-es években nagyot léptünk, sok volt az épiteni való, sok anyagra volt szükség. A termelést a kőbányáknak is gyorsan kellett növelni, az anyag minőségét igy nem tudták biztositani. Rossz minőségű anyagot kaptunk, szükségszerűen a munka minősége is leromlott. Kevés volt a nemeszuzalek /NZ/ és nagy volt az igény, ami nem ösztönzött a minőség javitására. A zúzott anyag ára alacsonyan volt megállapitva, ezért a kőbányák a jó bazaltkövet nem zúzták le, hanem forgácskőként adták el, igy felhasználásra került ott is, ahol gyengébb szilárdságú kő is megfelelt volna; zúzalékban viszont mindig hiány volt. A Mecseki Ércbánya Vállalat egyik utépitésénél felmerült vitás ügyben döntnöknek kértek fel. A műszaki ellenőr nem volt hajlandó átvenni az elkészült utalapot, mert az nem a kiirás szerinti bazalt forgácskőből, hanem nógrádkövesdi andezitből készült. Megnyugtattuk, hogy útalap céljára ez a kő is túl jó. A Mecseki Kőbányák tömött mészköve is megfelelne erre, vasúton sem kellene 300-400 km-ről szallitani, s igy a vagonhiány sem lenne olyan nagy.