Bács-Kiskun megyei utak (1977)

V. Közutaink helyzete a felszabadulás után

1953-ban korszerűsítették a Dunavecse— Solt közötti útszakaszt. 1955-59. években igen sok termelőszövetkezeti utat is kiépítettek, amelyek azonban nem kerültek az országos hálózatba. A gazdasági élet fellendülésével az utak forgalma is nőtt, bár az 1956-ban végzett országos forgalomszámlálás megyei adatíai szerint a fogatolt járművek többségben voltak. 1948-ban mindössze 3 darab autóbusz közlekedett a megyében, 1955-től az autóbuszjáratok behálózták a megye útjait. 1949-ben a Budapesti Teherfuvarozási Nemzeti! Vállalat kirendeltséget létesített Kecskeméten 7 darab tehergépkocsival. 1951-ben már 47, 1955-ben pedig 101 darab gépkocsi végzett teherszállítást.

5 1956-tól a magán gépjárművek száma is gyarapodott, s a fokozódó motorizáció egyre nagyobb terhelést rótt: az utakra. Ez a kényszer tette szükségessé a hatékonyabb útkorszerűsítést és -fenntartást. Az igények kielégítése végett 1958. május 1 -el megalakultak a Közúti Igazgatóságok, köztük a kecskeméti. Ezzel egyidőben létrejött a Kecskeméti Közúti üzemi Vállalat is. JEGYZETEK 1. A kiskőrösi útügyi archívum adataiból. 2. A Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium kimutatása szerint. 3. Néhai Lévárdy Imre útmester visszaemlékezései és az útügyi archívum adatai alapján. 4. Bács-Kiskun megye úthálózati kimutatása —1950. 5. Bács-Kiskun megye gazdasági és kommunális fejlődésének 50 éve. Szerk.: Dr. Kőrös Gáspár. Kecskemét, 1970, 137-138. old. 2. A Kecskeméti Közúti Igazgatóság tevékenysége a) Az utak portalanítása (1958-1968) Amikor az igazgatóság megalakult, Bács-Kiskun megyén kívül Pest, Szolnok, Csongrád és Baranya megye szomszédos területeinek úti igazgatását is ellátta. Az úthálózat hossza 2714 km volti. 1961-től csak a Baranya megyei Mohácssziget útjai maradtak a megyén kívüli területekből. Ez az állapot ma is fennáll. Az 1960. december 31 -i állapotnak megfelelően a megyei úthálózat hossza 2148 km, s az alábbiak szerint oszlik meg: kő, keramit 48 km beton 170 'km bitumenes búnk. 312 km vizes makadám 1400 km földút 218 km

1 Már 1957-ben elkezdődött a makadámok konzerválása bitumennel, de ez a művelet csak az igazgatóság megalakulása után vált tömegessé. A már említett forgalmi tényezőkön kívül az 1956. árvíz pusztításai, majd az állandó jellegű felfagyások is sürgették az új technológiát. Az 1960-as évek elején megépültek a kijelölt fogadóállomásodon a falazott bitumentárolók, amelyek lehetővé tették a folyamatos anyagellátást. A portalanítási munkák kezdetén az üstökben felmelegített bitument locsolókannával szórták a felületre. Később, az 500 literes motoros üstök megjelenésével, flexibilis csöveken át, szórófejek segítségével juttatták a bitlument az útra. Ezt követően a traktorral vontatott pótkocsis tartályok következtek, míg végül a ma is használt gépkocsis szóróberendezések. Ha visszagondolunk arra, hogy már 1928—30ban, a balatoni körút első kiépítése idején 4000 literes, önfűtős, gépkocsira szerelt bitumenszóró berendezést használtak, akkor némi keserűséggel vehetjük tudomásul, hogy 30-35 év múlva locsoló'kannával szórtók az anyagot az útra. A világháború következménye volt ez a visszafejlődés: a szakmának újból ismerkednie kellett a modern eljárásokkal. Vigaszként szolgált, hogy lelkesedésben és a teljesített mennyiségek tekintetében az újabb kor vitte el a pálmát. Egyegy évben 2—2,5 millió m

2 portalanítás készült el. 1967-ben Bács-Kiskun megye minden útja portalanná vált, s ez népgazdaságilag és az egészségügy szempontjából is igen nagy eredmény. A korábbi, szakaszos útőri rendszert brigádokká formálta a kisgépek megjelenése és új kort

1 nyitott a talicskát használó, majd kisgépet kezelő útőrtől a mai, korszerű, nehézgépes útfenntartási rendszerig. Az utak korszerűsítési munkáit a Közúti üzemi Vállalat végezte. 1958-68. években a megyei hálózaton 53 km új út épült és 497 km út korszerűsítését végezték el. A fontosabb munkák felsorolása a 8. sz. mellékletben látható. 1968-ban az utak fejlesztésének jelentős korszaka zárult le. Valamennyi várost, járási székhelyet jó minőségű és megfelelő szélességű út kötött össze a megyeszékhellyel is és egymással. 1968. december 31-i adatok szerint a 2187 km hosszú megyei hálózat burkolatfajtánként az alábbiak szerint oszlik meg: kő, keramit 45 km beton 175 'km bitumenes burk. 1781 km vizes makadám — km földút 186 km

2 JEGYZETEK 1. Bács-Kiskun megye úthálózati kimutatása —1960. 2. Ugyanaz - 1968. 37