Bács-Kiskun megyei utak (1977)
VI. A Magyar Közlekedéspolitikai Koncepció érvényesülése Bács-Kiskun megyében
VI. A Magyar Közlekedéspolitikai Koncepció érvényesülése Bács-Kiskun megyében 1 A népgazdaság fokozott fejlődése, a termelés szerkezetének nagyarányú átalakulása az 1960as évek végére előtérbe helyezte a közlekedés kérdését. Bár a felszabadulás utón nagyot fejlődött minden közlekedési ágazat — különösen a közúti közlekedés - mégis elmaradt a kívánalmaktól. A mintegy 8000 km hosszú vasúti hálózat egynegyedén a forgalom igen csekélynek mutatkozott, s éppen ezek a vonalaik rendelkeztek a legrégibb technikai adottságokkal. Sok esetben a 60 éves állapot konzerváltságát mutatták és nagy önköltséggel dolgoztak. A közutak kiépítésével a közúti járművek száma is nőtt! és 1950-tő'l 1967-ig a személyszállítás hússzorosára, a teherfuvarozás tízszeresére növekedett. Dr. Csanádi György közlekedés- és posta ügyi miniszter nevéhez fűződik az új közlekedési rendszer kidolgozása. (Ez a javaslat a hajózással és a légi közlekedéssel is foglalkozott.) A koncepció lényege az, hogy kimondja: minden ágazat csak azokat a száHítási feladatokat végezze, amelyeket gazdaságosan, ésszerűen képes végrehajtani. Ennek megfelelően a kisforgalmú vasutak forgalmát a közutakra terelik, amelyeket a reális igények szerint kiépítenek és biztos híják a szükséges közúti járműveket. A vasúti áruszállítás korszerűsítését ún. körzeti állomások létesítésével segítik elő, s a rövid távolságú fuvarozást közúton végzik. A koncepció irányelveit az országgyűlés 1968ban jóváhagyta. A végrehajtás a területi vizsgálatok eredményei alapján megkezdődött. Bács-Kiskun megye területén az itt bemutatott térképen szaggatott vonallal jelölt vasutakat javasolta megszüntetni. A baja—garai vasútvonal forgalmát 1972. november 30-án szüntették meg, s ezzel egyidejűleg korszerűen kiépült a baja— gara-bácsszentgyörgyi út. A baja-hercegszántói vonal forgalma 1974. december 31-én szűnt meg és kiépült a dávod-hercegszántói útvonal új nyomon. Az útépítések költségeinek azon részét, amely közvetlen kapcsolatban volt a vasút megszüntetésével, a közlekedéspolifikai alapból finanszírozták. 1975. december 31-én szűnt meg a kecskémét—kerekegyházai vasút forgalma. Már előzőleg korszerűsítették a kecskémét— hetényegyházai utat, majd 1975-ben 1 km-el meghosszabbítotiták. A kecskémét—kunszentmártoni és a Szolnok— kiskunfélegyházi vasutak megszüntetését elvetették, miután azok meghagyása indokolt. A kecskemét-kiskunmajsai és a kecskémét—kiskőrösi keskeny nyomtávú vasutak üzemelését előreláthatóan 1980-ban szüntetik meg. Megvalósult a körzeti állomások rendszere a következő helyeken : Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Lajosmizse, Lakitelek, Izsák, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kisszállás, Kecel, Kalocsa, Dunavecse, Solt, Jánoshalma, Bácsalmás, Baja. A közlekedéspolitikai koncepció rugalmassága a végrehajtásban tükröződik. A helyi vizsgálatok sok ismeretjlen körülményt tártak fel, amelyek miatt egyes vasutak megszüntetése nem lenne célszerű. Az eredeti javaslatban a budapest—kelebiai vonalat Diesel-vontatásúra tervezték, s ma már tbnúi vagyunk a villamosításnak. Ezek a változtatások nem befolyásolták az alapelvet. Szükséges volt a közlekedés felülvizsgálata, mert a múlt század végén kialakult szerkezet módosítását megkívántja a modern kor követelménye. JEGYZET 1. A cím alatt szereplő leírás általános részének forrása: „A Magyar Közlekedéspolitikai Koncepció - 1968." c. kiadvány. A megyei adatokat Sajdik András, a Közúti Igazgatóság mérnöke, a területi vizsgáló bizottság tagja közölte. 45
