Bács-Kiskun megyei utak (1977)

II. Utak Bács-Kiskun megyében

az alföld-fiumei vasút, 1882-ben pedig a budapest-zimonyi (szabadkai) vonalat adják át. Baja város ez utóbbi építéséhez 100 000 forintnyi hozzájárulást ígért', ha a várost érinti a vasútvonal. Minden létező kapcsolatot felhasználtak annak érdekében, hogy fővonalhoz jussanak, azonban hiába. 1885-ben megnyílt a baja—szabadkai vasút, de ez nem oldotta meg gondjaikat. A közutak szempontjából a Dunántúl déli részével való összeköttetés jelentett volna előrehaladást. Már 1843-ban Bács-Bodrog megye kérte Tolna megyét, hogy közösen tárgyalják meg ezt a kérdést. A tanácskozások megindultak a Baját Bátaszékkel összekötő útról, de a szabadságharc eseményei miatt! megszakadt a tárgyalás. 1862-ben Tolna megye sürgette az ügyet. El is készítették a tierveket. Ezek szerint ,,Bátaszéktől a magaslatokon át vezettetlnék egy út a Dunához Szentisván irányában, s innen repülő hídon, vagy kompon folytattatnék Bajáig."

3 Az útépítéshez Bátaszék és környéke 9000 forint értékű munkát ajánlott; a kalocsai érsek az érintett birtokából ingyen átengedte a területet, Baja város pedig a haliárába eső út ingyenes fenntartására ajánlkozott. Mégsem lett belőle semmi, olyannyira, hogy az út csak 1935-ben épült meg a Duna-híd átalakításával egyidőben. Bajára nézve viszont hizelgő Fridrik Tormás 1878. évi leírása: ,,. . . uccái szélesek és egészen kikövezve vannak, sőt, a külvárosok kapuitól bevezető útiak is . . . 7 vámháza van."

4 A bajai utakhoz szükséges kőanyagot a Komárom megyei Süttőrő! vízi úton szállították a helyszínre.

5 Kecskeméten ekkor még csak a vasúttól a Körösi és Halasi utcákon átí vezető út volt kövezve.

0 Sajnos, az Államépítészeti Hivatalok levéltári anyaga igen hiányos, illetve Bács-Bodrog megyére vonatkozó adatok egyáltalán nincsenek. Ezért néhány töredékből kell képet alkofJni az úthálózat állapotáról. Malina Gyula adatai szerint

7 az alábbi városi útburkolatok voltjak 1887-ben: Baja 14,5 km hosszú, hasítolít kőből; Félegyháza 1,8 km hosszú, alapozott kavics; Kalocsa 2,8 km hosszú, makadám burkolat; Halas 1,0 km hosszú, alapozott kavics; Bácsborsod 2,5 km hosszú, bányakavics alappal. (Kecskemétet nem említíi a felsorolás, de a fentebb említett burkolat már meg volt.) Ezeken kívül voltak folyami és gödörkavicsból készítelít utak Kecskemét környékén Budapest és Kalocsa felé, Kiskőröstől Baja irányába, Kunszentmiklós és Tass között, valamint Dunavecse környékén. Az utak többségét ebben az időben a megyék gondozták. Állami kezelésben csupán a pest—bajai útnak Solttól északra eső szakasza volt.

8 Igen érdekes, hogy nemcsak az Alföld lakóit, hanem másokat is foglalkoztatott ennek a közlekedést gátló sártenger-országrésznek a problémája. Az Esztergom megyei Baldócsy Antal báró 1871-ben átfogó javaslatot készített valamennyi alföldi út kiépítésére. Gazdaságossági számításokkal, ésszerű, máskor bizarr javaslatokkal támasztja alá munkáját. Figyelemre méltó, hogy a katonasággal akarja vérehajtatbi a munka zömét a kő bányászattól az útépítésig. A javasolt úthálózat egészen kiváló. A kőanyagot a folyókon tervezte leszállítani, s onnan (a parttól) először a keresztirányú utakat akarta megépíteni — ideiglenes gazdasági vasút segítségével. Ezután következett volna az észak—déli utak építíése. így valamennyi jelentős település ,,részesült volna a közlekedési vonalak áldásos hatásában." Ha Baldócsy báró javaslata szerint épültek volnak meg az ut/ak, akkor szegényebb lenne Budapest látványa a Gellért-hegy nélkül, mivel a Duna menti utakat annak kőanyagából tervezte megépíteni.

9 JEGYZETEK 1. Közli: Vita Zsigmond: Jókai Erdélyben. Bukarest, 1975. 30. old. (Az utazás 1853-ban történt.) 2. Hanzély János: Magyarország köztújainak története. Bpest, 1960. 63. old. 3. Dr. Rapcsányi Jakab: Baja és Bács-Bodrog vármegye községei. Bpest, 1934. 148. old. 4. Fridrik Tamás: Bács-Bodrog vármegye földrajzi, történelmi és statisztikai népszerű leírása. 5. Dr. Borovszky Samu. Bács-Bodrog vármegye. I. köt. 295. old. 6. Hornyik János: Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. Kecskemét, 1927. 75. old. 7. Malina Gyula: Az Alföld közlekedési viszonyairól. Bpest, 1888. 24-30. old. 8. Galgóczi Károly: Pest-Pilis-Solt vármegye monographiája. Bpest, 1876. 246. old. 9. Baldócsy Antal báró: Alföldi út-hálózat. Pest, 1871. 8. Kecskemét első kőútjai

1 Kecskemét város területe felért egy egész járás nagyságával. Szabadszállástól a Tiszáig terjedő határa már régóta megkívánta a kiépített, jó utakat. Az első - eredményre is vezető — próbálkozás 1875-ben történt. Kiss Miklós főispán — kinevezése után — néhány eredménytelen kísérletet tett, majd megkereste Tisza Kálmán akkori belügyminisztert. Si22