Bács-Kiskun megyei utak (1977)

II. Utak Bács-Kiskun megyében

II. Utak Bács-Kiskun megyében 1. Adatok a római korból A megye nyugati és keleti határa a Duna és a Tisza, e két természetes víziút. Ez a természeti adottság évszázadok óta kedvezően hatott a kereskedelemre. Az időszámításunk kezdetén kiépült a Duna túloldalán a Római Birodalom erődrendszere és az összekötő határmenti útivonal, amelynek nyomvonala a későbbi századokban is fontos hadi és kereskedelmi út volt. A Kárpát medence minden jelentősebb népmozgalma használta a rómaiak útvonalát, amely megyénk közvetlen szomszédságában húzódott a Dunántúlon. A Duna-Tisza közét nem használták? — De igen! — Ha töredékekben is, de számot adhatunk a római kori közlekedésről. Kőhegyi Mihály régész hívta fel a figyelmet arra, hogy az időszámítás első évszázadaiban használt pénzek lelőhelyeinek vizsgálata római kori útvonal létezését bizonyítja megyénk déli részén.

1 A szerző tanulmányában táblázatba foglalta a római pénzek lelőhelyeit és térképre vetítve ábrázolta is azokat. A térkép meglehetős szórást mutat, de a lelőhelyek súlyvonala LUGIO (Dunaszekcső) és Szeged között vonható meg, ami azt bizonyítja, hogy Dunaszekcső és Szeged között kereskedelmi útvonal létezett. Pontos helye nem jelölhető meg, mivel nem volt kiépített út, csak földút, szerényebb elképzelések szerint: ösvény. Ez az út az Alföldön keresztül Pannóniát és Dáciát kötötte össze, de nem ez volt az egyetlen összekötő út, mivel INTERCISA (Dunapentele) is hídfőként szolgált a Dáciába vezető úton,

2 s AQUINCUM-ból is vezetett út Dáciába - Szolnokon keresztül.

3 Visszatérve a LUGIO—szegedi útra: a szarmaták első csoportja már Pannónia római meghódításával egyidőben megjelent az Alföldön,

4 s további csoportjaik Pannónia és Dácia közé ékelődtek. Ezek állandó kapcsolatban álltak az ugyancsak szarmata roxolánokkal, aki

;

k a Havasalföldön tartózkodtak. Dácia megalapítása'' után a kapcsolat megszakadt, s egyidejűleg a keleti árukereskedelem is megszűnt. Az alföldi szarmaták a római piacra szorulta'k, s a Duna menti táborok mellett kialakultak a vásárterek, ahová a barbárok átjártak.

0 A határmenti kereskedelem meghatározott napokon erős katonai őrizet mellett megindult. Az i. u. II. századtól már a rómaiak hivatásos kereskedői bonyolítják a kereskedelmet a barbárokkal. Feltehető, hogy Szegeden létezett valamilyen erőd, amely egyik állomása volt a LUGIO-ból Dáciába vezető útnak. Erre utal néhány lelet, amely Szegeden előkerült: feliratos kő és tégla, amelyek a római kor termékei.

7 így kerültek a római pénzérméik az Alföldre — közelebbről — megyénk déli részére, s ez világos bizonyítéka a kereskedelmi út létezésének. A közölt vázlat bemutatja a tárgyalt kereskedelmi irányokat. JEGYZETEK 1. 1. Kőhegyi Mihály: Római pénzforgalom és kereskedelem a Lugio—Szeged közötti útvonalon. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. XIV—XV. 1969-70. 2. Fitz Jenő: Pannonién und die Klientel-Staaten an der Donau. Álba Regia 4-5 1963-64. 3. Pest megye műemlékei - I. rész — Bpest, 1958. 4. László Gyula: Vértesszőlőstől Pusztaszerig Bpest, 1974. 156. old. 5. I. u. 107-ben. 6. László Gyula: idézett mű, 158. old. 7. Kőhegyi Mihály: idézett mű. 2. Árpád-kori utak A népvándorlás mintegy 500 éves korából nincsenek emlékek. Kétségtelen, hogy ebben a korban is — mint minden időben — használták a földrajzi adottságok által meghatározott utakat, folyami átkelőiket, de adataink nincsenek. A magyar honfoglalás és az állami élet első időszakáról Győrffy György műve

1 a legtöbb adatot szolgáltató forrás. A nagyértékű munkának eddig csak egy kötete jelent meg, amely Bács-Kiskun megye jelenlegi területének nagyobb részét tárgyalja. A honfoglalók szívesen telepedtek a folyók mellé, mert halat

s

, füvet és jó földeket elsősorban itt találtak. Ond törzse a Tisza mentén telepedett meg, Alpár-Csongrád tájékán.

2 A honfoglalás legjelentősebb csatája Alpár környékén zajlott le. Itt arattak győzelmet Zalán bolgár fejedelem csapatain - elűzve őt a leendő 9