Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak (Miskolc, 1988)

A bekötőutak közül kiépült a jajhalomi, ócsanálosi, sajópetri és újharangodi, összesen 13,7 km hosszban. 1966—67. évben megépült az alsóberecki Bodrog-híd 8 millió forintos beruházással. A tervidőszakra vonatkozóan megállapítható, hogy a motorizáció fejlődésének igényeit az aszfaltprogrammal sikerült követni, a lendületes korszerűsítések, aszfalterősítések a 10 éves beavatkozási ciklusidőket biztosították, azonban az átkelési szakaszokon már kapacitásgondok jelentkeztek. Szakmai vonatkozásban egy kívánatos személyi kiválasztódás indult, az igazgatósághoz jól képzett szakemberek kerültek irányítói munkakörbe. 6. A IV. ötéves terv (1971-1975) LUHO az Aranyosi völgyben 1969 5. A III. ötéves terv (1966-1970) A Miskolci Közúti Igazgatóság a 16 szakasztechnikusságból 1967-ben összevonással 8 útmesterséget alakított ki. Ezek székhelyei:Szikszó, Encs, Sátoraljaújhely, Szegilong, Nyékládháza, Mezőcsát, Ózd, Szalonna. Az egység vezetője az útmester volt, 1 fő művezetővel, 1 fő adminisztrátorral, 1 fő raktárossal és 70—80 fő fizikai dolgozóval. Az 1965-ben megszervezett motoros útőri szolgálat — mely az útellenőrzés elődje volt és főfeladatuk elsősorban főutakon a közvetlen veszélyhelyzet elhárítása, közúti jelzések pótlása, szükséges elkorlátozások végrehajtása volt - az útmesterségen belül koncentráltabban tudott tevékenykedni. A hírközlésben is előrelépés volt a területi egységekre telepített URH-berendezés, mely a téli ügyeleti, elhárítási szolgálatot, a védekezést és a gyorsabb információt segítette. Ebben az időszakban az eredményesebb fenntartási beavatkozások érdekében szerveződtek a gépláncok, az ehhez vezényelt brigádok, elsősorban útalapkészítési (szélesítési), megerősítési (itatásos hengerlési) munkákhoz. A tervidőszak végén az igazgatósági létszámalakulás az alábbi volt: vezetők, ügyintézők: 107 fő útőr, motoros útőr: 308 fő gépkezelő, gk .-vezető: 105 fő ép. ip. munkás: 143 fő Összesen: 663 fő Az ötéves tervben elvégzett korszerűsítések: főutakon: 3. sz. Budapest-Miskolc—tornyosnémeti 49,1 km 26. sz. Miskolc—bánrévei 2,7 km 37. sz. Miskolc-sátoraljaújhelyi 20,6 km alsóbbrendű utakon 155,1 km Az igazgatóság tervfeladatai az országos közlekedéspolitikai koncepció, valamint a közlekedés hosszútávú fejlesztésének elképzeléseivel összhangban lettek kijelölve. A gépjárműállomány növekedése, az összetételen belül a nagy tengelynyomású járműtípusok elterjedése, valamint az úthálózat teherbírása közötti ellentmondást csak burkolaterősítésekkel, kapacitásnöveléssel lehetett feloldani. A tervidőszakban szerepelt a tárca programjában a vasúti közlekedés vonalhálózatának racionalizálása keretében országosan mintegy 1200 km vasútvonal megszüntetése és a forgalom közútra terelése. Ez megyénket is érintette a Bodrogközben és a Hegyközben (megszűnt a Miskolc—perecesi és a Szerencs-prügyi keskeny nyomközű vasút). A megyei közúthálózat fenntartása, üzemeltetése a tervben 1,593 MFt költségvetési támogatást kapott, amely alig érte el az országos hálózathoz viszonyított arányos költségeket. 1972-ben a hálózat állapota, az igények a költséges útkorszerűsítések átértékelését indokolták, az egyszerűbb, gyorsabb hatást eredményező beavatkozás irányába hatottak (egyszerűsített korszerűsítés — burkolat-megerősítés). Ez a forgalmi igényekhez alkalmazkodó 6,0 m-re történő szélesítéseket és — esetleg több ütemben — a teherbírás javítását segítő erősítéseket is jelentette. A tervidőszakban korszerűsítés főhálózaton: 3. sz. Budapest—Miskolc—tornyosnémeti fkl. út 48,5 km 26. sz. Miskolc-bánrévei fkl. út 0,8 km 37. sz. Miskolc-sátoraljaújhelyi fkl. út 41,7 km alsóbbrendű hálózaton: 2,7 km hosszon történt. Burkolatmegerősítés főhálózaton: 182,7 km alsóbbrendű hálózaton (vállalati és házilagos kivitelezésben): 9963 km hosszon történt. 40