Szomolányi Antal: Az állami közútkezelés 40 éve. A Miskolci Közúti Igazgatóság története 1958-1998. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak. Miskolc, 1988)

III. fejezet: Borsod-Abaúj-Zemplén megye közúthálózatának kezelése, fenntartása,üzemeltetése (1958-1998. között)

90 A portalanítási program mint új technológia megjelenése megkívánta a gépesítés fokozását, kis- és nagyteljesítményű gépek beszerzésére került sor. A vizes makadám utak fenntartása - a portalanítás mellett, azzal egyidejűleg száraz kátyúzással történt. A megyében a 10/25 és a 20/40 szemeloszlású kőanyagot alkalmazták leginkább. A kő kiszállítását fuvarosok végezték. A helyszínen az átvételt a köbözést, az ellenőrzést a szakaszos útör hajtotta végre. A kiprizmázott anyagot saját eszközeivel (fatálicska, lapát, villa, csákány) dolgozta be a szükséges és kijelölt helyeken. Az útőröknek piros zászló kitűzésével kellett az ottlétüket jelezni. Előfordult, hogy ha a munkába vett útszakasz közel volt az útőr lakásához, csak a "zászló" voltjelen. Egyes dunántúli igazgatóságok tapasztalataira támaszkodva, a Miskolci Közúti Igazgatóság is felismerte azt a tényt, hogy a burkolathibák kátyúzással történő javítása az elképzelhető legdrágább és legkevésbé hatékony beavatkozás. A megdöbbentően sok, 100-200 ezer tonna száraz kátyúzási mennyiség útfelületeken való "szétszórása", kisebb-nagyobb mélyedések porral, földdel való betömése, bekötése sem műszakilag, sem gazdaságosság szempontjából nem volt elfogadható. Ez azért is feltűnő volt, mert más igazgatóságoknál jóval kevesebb volt a száraz kátyúzás bedolgozott tonna mennyisége, de ugyanilyen kedvezőtlen volt az arány az alákenéses kátyúzásnál is. Sürgősen változtatni kellett az eddigieken, ezért már 1968-ban, évközben kértünk tervmódosítási lehetőséget, hogy a kátyúzási rovatok helyett hengerlést végezhessünk. Mivel a jóváhagyást nem kaptuk meg, kénytelenek voltunk három rovaton az eredeti terv szerint elszámolni a második félévben közel 50 km hosszon végzett hengerlést. Ezzel megindult egy folyamat, amely a korábbi évek nagyfelületű javítási munkáit kiváltandó hosszabb szakaszok javítási, megerősítési munkáihoz új technológia bevezetését követelte meg hígított bitumen kötőanyag alkalmazásával. A 60-as évek végén a mindinkább nagyobb igényként megjelenő bitumen tárolására és lefejtésére megkezdtük a korszerűbb telepek építését és átépítését Putnok, Szalonna, Nyékládháza, Szegilong, Pálháza, Halmaj települések vasútállomásain.