Szomolányi Antal: Az állami közútkezelés 40 éve. A Miskolci Közúti Igazgatóság története 1958-1998. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak. Miskolc, 1988)

I. fejezet: Történeti áttekintés 1958-ig A megye földrajzi elhelyezkedése, úthálózatának kialakulása

6 L FEJEZET Történeti áttekintés (1958-ig) A megye földrajzi elhelyezkedése, úthálózatának kialakulása jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén megye a korábbi önálló Borsod, Torna, Abaúj, Gömör és Zemplén vármegyékből alakult ki. wA közúti közlekedés olyan régi, mint maga az ember. A tavak, a folyók partjához, a hegyekhez, csúcsokhoz, a vadászó-halászó helyekhez vezető útirányokon idővel kialakult az utak őse: az ösvény, a csapás, a gyalogút. A történelem, az idők folyamán tehát egyrészt az éghajlat, másrészt a domborzati adottságok határozták meg az ember mozgását, megtelepedését, életmódját. A Kárpát-medencének viszonylag kedvező adottságai vannak, ezért már a legrégibb időktől emberi települések léteznek itt, elsősorban a folyóvölgyekben. A medence ÉK-i részén - a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén - hegyvonulatok vannak, az Alföld felől a Tisza folyó a déli határolója, amelybe a Kárpátokban, vagy annak lejtőin eredő folyók É-D-i irányból folynak be. A kiemelkedő tájegységek, a Bükk, a Zempléni hegység és közöttük a Cserehát, az alacsonyabban fekvő Bodrogköz, Taktaköz, Dél-Borsod a folyók által állandóan veszélyeztetett területek. Ezek a fontos földrajzi jellemzők, az erős tagoltságok meghatározói a megyének, domborzati, vízrajzi, de elsősorban közlekedési szempontból. A Tiszán kívül a keskenyebb Bodrog és a Sajó - a beömlő Hernáddal és Bódvával elsősorban sebes folyásuk miatt jelentettek számottevő akadályt, az 50-nél több patakkal együtt.