Szomolányi Antal: Az állami közútkezelés 40 éve. A Miskolci Közúti Igazgatóság története 1958-1998. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak. Miskolc, 1988)

II. fejezet: A Közúti Igazgatóság 40 éves működése

50 1986-tól (I. 1-től) az eredményérdekeltség rendjét a KPM újraszabályozta: a.) az országos közúthálózaton éves feladattervekben meghatározott útfenntartási feladatokat, b.) külső megrendelők részére tevékenységi köreinknek megfelelő munkákat vállalkozási formában eredményérdekeltségű elszámolás alkalmazásával kell végezni. Az eredményérdekeltségü munkák kalkulált nyeresége maximálva volt, 6 % lehetett. Az érdekeltségi alap terhére kifizethető jutalom az éves bérköltség 12 %-a lehetett. Ezeket a lehetőségeket dolgozóinkkal is megismertettük, akik a bevételeket és eredményeket odaadóbb munkájukkal segítették elő. Az alaptevékenység finanszírozása a költségvetési támogatásból történt. Költségvetési javaslatot kellett készíteni komplex terv szerint. Az éves tevékenység és pénzügyi feladatok ellátása alapján pedig az Igazgatóságnak beszámolót kellett beterjeszteni. 1988-ben az adórendszer bevezetésével megváltozott az eredmény adóztatása és felosztása. Mindemellett az eredményérdekeltségü rendszer lehetővé tette az infláció akkori elég magas értékének a megközelítését. 1990-ben az intézményfinanszírozási költségek elszámolásában lett változás. Ezeket maradvány érdekeltségi rendszerben kellett végrehajtani, míg az üzemeltetési és fenntartási feladatok eredményérdckeltségüek voltak. 1990-től a gazdálkodás mozgásterét az időközben megjelent vállalkozást serkentő jogszabályok bővítik. A munkák végzése során a különféle vállalkozások létrejöttek, hasznosságukat indokolja, hogy a rugalmas kis szervezetek a meglévő eszközparkot hatékonyabban ki tudják használni. Ilyenek: - az útburkolatjel festő, - a számítógépes, - és a jelzőlámpás csoportok kft-be történő átalakulásai. Ez a változás természetesen az Igazgatóságnak is előnyös volt létszámstruktúra és bérgazdálkodás szempontjából.