Szomolányi Antal: Az állami közútkezelés 40 éve. A Miskolci Közúti Igazgatóság története 1958-1998. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak. Miskolc, 1988)
III. fejezet: Borsod-Abaúj-Zemplén megye közúthálózatának kezelése, fenntartása,üzemeltetése (1958-1998. között)
118 - Változóan magas, 8-15 a havas napok száma egy-egy téli időszakban. - A megye egyes tájegységei egyedi mikroklímájú területek, amelyek esetenként megelőző rendkívüli elhárítást igényelnek. Az Igazgatóság megalakulásakor a téli útüzemeltetés az utak hótól való védelméből és a síkosság elleni védelemből állt, ekkor még preventív védelemről nem beszélhettünk. Azonban a II. Világháború előtti időszakban a táj építészet részeként - humuszos, homokfogó hóvédő erdősávként - telepített védmüvek egy része kipusztult, más része már nem tölti be funkcióját az ív, ül. útkorrekciók vagy a telepítések utáni eltorzulások miatt. Hófogó rácsokat már akkor is készítettek egyéni ötletek alapján, amelyek kihelyezésével egy-egy hófúvásos útszakaszt védtek. Ilyenek voltak pl. a bitumenes hordók kiegyenesített lemezeiből készített rácsok. Lóvontatású vas- és faekét is alkalmaztak hótolásra, de szükség esetén, különösen a települések átkelési szakaszain kézi lapátolással is nyitottak meg útszakaszokat. Nagy segítséget jelentett az országban először a megyében alkalmazott 1940-ben külföldről beszerzett PÉTER hómaró, amely még a 60-as években is működött. Büszkék voltak az útőrök erre a hómaróra, a nagy teljesítményére az akkori viszonylatban, különösen azért is, mert feladatát szakaszukon ők jelölték meg, és kísérhették munkája során. A síkosság elleni védekezést, a hóesés, a ködlecsapódás, ónos eső következtében lefagyott síkos szakaszokon különféle szóróanyagok (homok, zúzalék, salak) felhasználásával végezték. Az anyagot előre már ősszel az emelkedők mellett tárolták, prizmázták, amit az egyéni útőrök saját szakaszukon lapáttal az útburkolatra szórtak. Első ízben hajnalban kellett végrehajtani ezt a menetrend szerinti autóbusz indulása előtt. A hírközlő eszköz a telefon volt. Az útőrök a települések postájáról "R" beszélgetésre hívhatták fel a szakasztechnikusi központot, és úgy adtak jelzést vagy kértek segítséget. De volt lehetőségük a megbeszélésre azáltal is, hogy a szakasztechnikusok a mintegy 200 km-es körzetüket motorkerékpárral járták be és ellenőrizték az útőrök munkáját. Az Igazgatóság 1960-ban beszerzett a már meglévő 21 db FÜRGE-3 traktorhoz még 20 db-ot. Ezekhez 0,5 m3-es szóróberendezéseket lehetett szerelni, így a síkosság elleni védekezést az érdesítő anyag kiszórásával gyorsítani lehetett. 1961-67 között nagyobb teljesítményű olyan gépek, berendezések beszerzésére is sor kemlt, amelyekkel már hatásosabb védekezést lehetett elérni.
