Szomolányi Antal: Az állami közútkezelés 40 éve. A Miskolci Közúti Igazgatóság története 1958-1998. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak. Miskolc, 1988)

III. fejezet: Borsod-Abaúj-Zemplén megye közúthálózatának kezelése, fenntartása,üzemeltetése (1958-1998. között)

114 Sokrétű problémát jelentett, hogy az alsóbbrendű úthálózat nagy részének - az 5,5-7,5 m széles koronáján a padkán, eper- és gyümölcsfasorok voltak telepítve. Ez az állomány máieléggé elöregedett, vastagtörzsü, sok helyen látható gyökérzetű több szakaszon az út kétoldaláról összeérő, összehajló állapotú volt, amely már akadályozta - a felszíni vízelvezetést, - a tervezett és már beindult gépesített útpadka fenntartást, - a téli üzemeltetést (hóeltolást), - közelségük egyben baleseti veszélyt jelentett a gépjármüvek számának növekedésével. Emiatt ezeknek a fasoroknak nagy része programszerűen kivágásra került. Helyettük pótlásul az árkon és a keletkezett ún. "bakháton" túl ültettünk fasorokat, cserjéket. így a 70-es években beindulhatott a kézi kaszálás mellett a gépi kaszálás is. Ugyanis az országos UN1MOG programon belül az Igazgatóság is kapott 6 db-ot olyan fűkasza adaptert, amellyel már hatékonyabban tudtak dolgozni, mint a mezőgazdaságtól bérelhető traktorra szerelt fűkaszákkal. Ezen kívül 10 db RM-2 és RMB-3 típusú fűkasza is rendelkezésükre állt. Az útpadkafenntartás forgalombiztonsági szempontból is állandóan foglalkoztatta a szakmát. Ezt bizonyítja az is, hogy Dr. Ábrahám Kálmán akkori főosztályvezető 1972-ben a főúthálózat padkamegerősítésére (padkanemesítésre) pályázatot írt ki. Ennek az volt a célja: olyan padkát kell tervezni, amely vízáteresztő és egyben vízlevezető, könnyen fenntartható, nem drága, helyi anyagok felhasználásával készül. A pályázat első és második helyét a Miskolci Közúti Igazgatóság mérnökei nyerték meg. A pályázat kiírása szerint 50 millió Ft támogatás is járt a padkakiépítésre. Ebből az összegből a 3. sz. főút megyehatár és Miskolc közötti szakaszán 45 km hosszban a 2,20 m széles földpadka helyett mészkőzúzalékos nemesített padkát alakítottunk ki. Az anyagot a diósgyőri (mexikói) bányából biztosítottuk. Az első réteget a gréderrel 4 %-os esésűre kiképzett alépítményre hordtuk fel 40-45 cm-es vastagságban hengerelve. Bekötése 5-10 cm rétegvastagságú mészkőzúzalékkal történt. A 37. sz. főúton azonos technológiával a bodrogkeresztúri és tállyai bányákból nyert zúzottkövet és bányameddőt használtuk a padka megerősítésére. A kedvező tapasztalatok alapján minden kétszámjegyű főút földpadkáit ezekkel az anyagokkal erősítettük meg, az ózdi járás területén pedig kohósalakból. Az ilyen felületekkel éveken keresztül nem volt dolgunk. Egy idő után azonban jelentkeztek a füvesedés, a koronaéleken a gyomosodás jelei, ezért úgy döntöttünk, hogy gyomirtószer mm fi i|ii> <tf|g> m{j|i 8 •