Szomolányi Antal: Az állami közútkezelés 40 éve. A Miskolci Közúti Igazgatóság története 1958-1998. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak. Miskolc, 1988)

III. fejezet: Borsod-Abaúj-Zemplén megye közúthálózatának kezelése, fenntartása,üzemeltetése (1958-1998. között)

102 A hálózat hosszán felül a legnagyobb gond az volt, hogy a megyei úthálózat szélessége erősen elmaradt az országos adatoktól annak ellenére, hogy az előző tíz évben 945,0 km útburkolat szélesítés történt. Ez a nagy szám azonban valójában a 4 és 5 méterre történő szélesítéseket is magában hordja, amelyeknek 6,0 m-re történő szélesítésére újból sor kell, hogy kerüljön. Az alábbi adatok szemléltetik az akkori állapotokat: KPM Közúti Igazgatóság és az országos közúthálózat megfelelőségének összehasonlítása Burkolatszélesség Átkelés Külsőség Összesen %-ban 6,0 m feletti megyei 98,8 km 1025,4 km 1124,2 km 45% országos 1355,7 km 13491,3 km 14847,0 km 52% 6,0 m alatti megyei 683,1 km 673,2 km 1356,3 km 55% országos 7289,7 km 6682,6 km 13972,2 km 48% Sajnos, az útburkolat szélességi hiánya a főúthálózatnál látható legmarkánsabban. A forgalmi adatok merőben eltérő képet mutattak a burkolatokétól, itt a megyei értékek rendre meghaladták az országos értékeket. A megye úthálózatán átkelési szakaszok hossza 2-%-kal több volt az országos átlagnál. A pályaszerkezetek teherbírása érzékletesen tükrözte a tennivalókat, hiszen a hálózat 31 %-án kellett volna valamilyen beavatkozást végezni. b.) A második döntő folyamat a 80-as években, hogy mind az úthálózat állapotában, mind pedig a technológiák fejlődésében kedvező változások történtek. A szakma és így az Igazgatóság is - az aszfaltbeton útépítéseket (TELTOMAT keverőtelepek kiépítésével), - az utántömörödő pormentes burkolatokat, - az ipari melléktermékek (pernye, kohósalak) felhasználásával készült építési technológiákat, - az energiatakarékos bitumenemulziós felületi zárásokat helyezte előtérbe nagyobb minőségi igényt támasztva a forgalombiztonság érdekében.