Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)
dr. Tóth Ernő: Hidak nevei
Esztergom néhány többi hídja Esztergom várbejáró hídja és a városkapuk hidjai a 13., illetve a 14. században biztosan álltak, erről a Korai hídtörténetben és a Fahidak fejezetben van szó. A Kis-Dunán szintén évszázadok óta híd állt, mint azt számtalan városkép, képzőművészeti alkotás, képeslap és írásos anyag is bizonyítja. A Hévíz felett épített kétnyílású boltozat a régészeti vizsgálatok alapján legalább 400 éves. Erről a Boltozatok fejezetben szóltunk. Kisebb-nagyobb hidak ezeken kívül is ismertek a városban. Érdekes megoldású a piac környékén egy épület alatti vízelvezetés [1] . Prokopp János „híd" terve a piacnál [1] gom többi hídját, 1944. decemberében felrobbantották. Az újjáépítésre kiírt pályázaton kilenc pályázó előtt alternatív megoldással nyerte a kivitelezést Szentes Lajos vállalkozó. A dr. Menyhárd István készítette terv felsőpályás, csuklós, rácsos acélszerkezet. Az újjáépítésre 1948-ban került sor. Mara a korlátozott teherbírású híd csak gyalogos és kerékpáros közlekedésre szolgál [2, 3]. A Kolos-lud képeslapon (Balassa Bálint Múzeum) A Duna-híd 1895ben történt megépítésével egyidejűleg épült a Lőrinc utcai Kis-Dunahíd. A mai Kossuth híd helyén 1897-ben készült el a hercegprímásról elnevezett Koloshíd, mely gyakorlatilag megegyezett az előzővel, mint arról több képeslap is tanúskodik. A mintegy 40 m nyílású, alsópályás rácsos hidat, mint EszterA híd újjáépítési terve [2] 98