Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Hidak nevei

Esztergom néhány többi hídja Esztergom várbejáró hídja és a városkapuk hidjai a 13., illetve a 14. században biztosan álltak, erről a Korai hídtörténetben és a Fahidak fejezetben van szó. A Kis-Dunán szintén évszázadok óta híd állt, mint azt számtalan város­kép, képzőművészeti alkotás, képeslap és írásos anyag is bizonyítja. A Hévíz felett épített kétnyílású boltozat a régészeti vizsgálatok alapján legalább 400 éves. Erről a Boltozatok fejezetben szóltunk. Kisebb-nagyobb hidak ezeken kívül is ismertek a város­ban. Érdekes megoldású a piac környé­kén egy épület alatti vízelvezetés [1] . Prokopp János „híd" terve a piacnál [1] gom többi hídját, 1944. decemberében felrobbantották. Az újjáépítésre kiírt pá­lyázaton kilenc pályázó előtt alternatív megoldással nyerte a kivitelezést Szen­tes Lajos vállalkozó. A dr. Menyhárd István készítette terv felsőpályás, csuk­lós, rácsos acélszerkezet. Az újjáépí­tésre 1948-ban került sor. Mara a korlátozott teherbírású híd csak gyalogos és kerékpáros közleke­désre szolgál [2, 3]. A Kolos-lud képeslapon (Balassa Bálint Múzeum) A Duna-híd 1895­ben történt megépítésé­vel egyidejűleg épült a Lőrinc utcai Kis-Duna­híd. A mai Kossuth híd helyén 1897-ben ké­szült el a hercegprímás­ról elnevezett Kolos­híd, mely gyakorlatilag megegyezett az előző­vel, mint arról több ké­peslap is tanúskodik. A mintegy 40 m nyílású, alsópályás rá­csos hidat, mint Eszter­A híd újjáépítési terve [2] 98

Next

/
Thumbnails
Contents