Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Hidak nevei

HIDAK NEVEI Érdekes vizsgálódási terület a hidak nevének léte, változása. A legelső hidak valószínűleg települések névadói lettek, pl. Bánhida [1]. Ritkaság, hogy a település nevében a híd anyaga is megjelenjen, pl. Kohidgyarmat, vagy valamilyen jelzős szerkezet, Nyárhíd. A hivatkozott szótár érdekes, kutatásra alkalmas és jó támpontot ad Győrffy György és Csánki Dezső műve is [2, 3]. A nép, mivel gyakran helyazonosítónak használta a hidakat, valamilyen nevet mindig is adott ezeknek. Rendelkezésre áll egy viszonylag nem régi feldolgozás, melynek áttekintése érdekes, tanulságos [4]. Komárom megye 77 településéből (1985ben) 42 településen ismerték az adatközlők egy vagy több híd nevét, összesen 108-at. Meglepő, hogy nem a közismerten sok hídú Tatán használják, ismerik a hidak neveit, hanem Bókodon (8 híd), Ászáron, Nagyigmándon (6-6 híd) Császáron és Reden (5-5 híd). Tanulságos, hogy Fahíd négyszer, Kőhíd tízszer, Félhíd háromszor, Rosszhíd (Romlott) kétszer, Kocsihíd háromszor, Vasúti híd kétszer szerepel a gyűjtésben. Érdekes nevek többek közt: Félhíd, Kosarak hídja, Hármas híd (itt három híd van), Jáger híd, Pénzes híd, Libárdi (Bottyán János itt aratott győzelmet 1705-ben). Hosszan lehetne csemegézni a névgyűjteményben nemcsak hidak, hanem utak neveit is vizsgálva, célunk itt most csak a figyelemfelhívás volt. Hivatalosan a nyilvántartásokban (19. századtól állnak leginkább rendelkezésre) leggyakrabban településnévvel azonosították a műtárgyakat, hozzátéve anyagukra, méretükre való utalást (Nagy kőhíd stb.) A legnagyobb hidak persze hivatalos nevet kaptak: a komáromi Duna-híd Erzsébet királynéról, az esztergomi pedig - a remélt Szent István helyett Mária Valériáról kapta nevét [5, 6]. A 20. században a nyilvántartásokban utanként hídszám és emellett általában egy név is szerepelt: Tekerés, Kakas, Fekete stb., nyilván ez utóbbiak a népi elnevezések voltak, a szám pedig az egyértelmű azonosítást szolgálta abban az esetben, is, ha a híd szelvényszáma változott is [7]. Nem kis gond napjainkban is, hogy egy-egy út száma, 1-10-100 stb., s ezen kívül a szelvényszám (a kezdőponttól A komáromi Erzsébet Duna-híd centenáriumára készített alkalmi bélyegző mért távolság méter pontossággal) elég gyakran változik, így korabeli térkép nélkül nagyon nehéz 72