Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: A hidak újjáépítése

A komáromi vasúti Duna-híd roncsai (Mácza Mihály gyűjtése) Az. esztergomi Duna-híd roncsainak kiemelése (1949, Mélyépítő és Mélyfúró NV) Fontos kordokumentum a Magyar kereskedelmi és közlekedési miniszter részére 1945. május 9-én készített jelentés, mely részletesen bemutatja a Budapest feletti Duna szakaszon lévő hídroncsokat [10], valamint a minisztérium körültekintő rendelkezése a hídhelyreállítási munkákról. A dr. Széchy Károly aláírásával kiadott rendelet az Esztergomi Államépítészeti hivatal területére Harkányi Jánost jelölte ki a helyreállítási munkák irányítására és felügyeletére [11]. A roncsok eltávolítása mindenhol nagy erővel megindult, a Duna-hidak nál is. Az 1949. májusában készült kimutatás szerint addig a mai megye területén 31 híd roncsait távolították el, 30 ezer órai munkával. A kiszedett roncsok súlya 1890 tonna volt [12]. A komáromi Duna-híd újjáépítése rendkívül gyorsan haladt, megállapodás szerint a vámosszabadi hidat a magyar, a komáromit a csehszlovák fél építette újjá. A komáromi Duna-híd két szélső' nyílása megmaradt, a középsőt, az eredeti tervek szerint építették újjá. Az orosz feliratú tervek, kellően részletes organizációs elképzelést is mutatnak. A hídtörzskönyv szűkszavú feljegyzésén kívül részletes leírást nem sikerült erről a fontos munkáról találni. A híd történetéből ismert, hogy a főtartókat nem, a pályaszerkezetet azonban később korszerűsíteni kellett [13]. A komáromi Duna-hídhoz csatlakozó vasút feletti műtárgy helyén a Duna-híd újjáépítésekor csak ideiglenesen provizórium készült, végleges újjáépítése 1963-ban készült el [13, 14]. Az előzőkben bemutatott adatokból is látszik, hogy a hidak helyreállítása 1949-ig zömében csak ideiglenes jellegű volt, így a bánhidai (ma tatabányai) felüljárónál és az esztergomi KisDuna hidaknál is [15, 16]. Nemcsak az ilyen közepes nyílásméretű (40-50 m), hanem ennél jóval kisebb hidaknál is az újjáépítés ideiglenes híd építésével kezdődött, annak 44