Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Vasbetonhidak

A Budapest-bécsi főút korszerűsítése 1927-ben készült, ekkor nemcsak betonburkolat készült, hanem korszerűsítették (szélesítették, erősítették) a hidakat. Tervezője: Веке József miatt is érdekes az 1. sz. főút 65-66 km szelvényei közötti ötfőtartós híd szélesítése [13]. Említésreméltó az 1929-ben épült ácsi Concó-híd is, mely 16 m nyílású, ötfőtartós 6,0 m széles gerendahíd volt [14]. Tervezője: Széchy Endre, kivitelezője Just Kornél volt [14]. A főutakon lévő" hidak általában elpusztultak a II. világháborúban, mellékutakon azonban megmaradtak igényes kivitelű bordás lemezhidak, így a Bajna-máriahalmi úton (5 m nyílású híd, mely 1934-ben épült szabványterv szerint [15, 16]. 1937-38-ban nagynyílású beton ívhíd épült a Dobogókő-Esztergom közötti úton, dr. Enyedi Béla tervei szerint. A 23,5 m nyílású híd különlegessége, hogy a helyszínen bányászott dolomit murvából készítették a betonját [17]. A II. világháborúban felrobbantott hidak újjáépítéséről külön fejezet szól. Az újjáépítések után a forgalmi igény növekedésével a korábbinál szélesebb, újszerű szerkezetek is épültek. 1951-ben adták át a forgalomnak Szárligetnél a vasút feletti előfeszített gerendás műtárgyat, mely az ilyen rendszerű hidak egyik korai jó példája. A 13 m nyílású műtárgy 4 gerendával készült [18]. A 81. számú (Székesfehérvár-Komárom) úton különszintű vasúti keresztezés épült Kisbérnél 1951-ben, itt monolit vasbeton keretszerkezet hidalja át a vasútvonalat. A 8,0 m nyílású híd jó példa az abban az időben épített takarékos építésre [19]. A korábbi időben épített bordás lemezhidak helyett az 50-es években már gyakran szegélybordás lemezhidakat terveztek, így Süttő és Neszmély között két 10 m nyílású ilyen műtárgy épült 1952-53-ban, 64 cm-es szerkezeti magassággal, 7,0 m-es kocsipálya szélességgel [20, 21]. Szárliget előfeszített, előregyártóit gerendás felüljárója (Kertész László felvétele) Az előregyártás ritka emléke az Almásneszmélynél korszerűsített hídnál alkalmazott eló'feszített pallós megoldás, mely bennmaradó zsaluzatot képezett, az állványt pedig a hídfőkbe támasztott acélgerendák alkották [22]. A környei Árapasztó hídja kétcsuklós keretszerkezetet, süllyesztőszekrényes alapozással. A 11,0 m nyílású híd azért érdemel említést, mert a megye egyik jellemzője a keretszerkezet. Bordás lemezhidak korábban 3-6 főtartóval épültek, a későiek viszont csak kettővel, így Taton az Únyi-patak hídja (1958) 12 m nyílású, 9,0 m kocsipályaszélességű [23]. A legsikeresebb előregyártott hídszerkezet hazánkban az úgynevezett fordított T tartós híd, a megyében 16 ilyen fel szerkezetű híd van, ezek között a legelső az 1959-ben épült bajnai Ugrató híd [30]. E hídtípus előnye, hogy semmiféle állványozást nem igényel, s a lemezszerkezet közel áll a monolithoz. Tát, Únyi-patak hídja 1958-ban épült (Hargitai Jenő rajza) 40