Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Boltozatok

Í / ^Ж^ЩШт'у Vif'M Vértesszőlős öreg boltozata földúton (Kertész László felvétele) Az említetteken kívül számos boltozott híd volt a megyében. Esztergomból ismert Feigler János neves építész (1863) terve, melyet a Hévíz kifolyására tervezett [18]. A vasútvonalakon, melyekről külön fejezet szól, igen sok boltozat volt és van ma is, így a Székesfehérvár-Komárom (1860) vagy a Pápa-Bánhida közöttin (1902) [19]. Az 1. számú Buda-Bécs közötti úton a főút korszerűsítésekor (1927-30) több boltozat volt. Közülük a II. világháború alatt több a megyében összesen tíz elpusztult. Az 1960-as években dr. Gáli Imre még hármat lefotózott, ma már kő vagy téglaboltozat főutakon nincs, az 1955-ben elkezdett kishídkorszerűsítés során átépültek [20]. Különleges műtárgy Esztergomban a Primás pince melletti, Sötét kapu nevű alagút, mely 1824ben épült, igényes homlokzatú boltozott szerkezet [21]. Több betonboltozat volt és 10 van ma is megyében az országos közúthálózaton. Bányák szállítószalagjainak átvitelét az utak alatt néhány helyen téglaboltozattal oldották meg, pl. a baji bekötőúton. Ma összesen csak négy kő, illetve téglaboltozat van a megye Esztergomban a Hévíz kifolyásra tervezett híd (1863, KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, ten'tár, 1. téka) országos közútjain. Önkormányzati utakon számuk még jelentős, pl. Tatán. Irodalom: [1] dr. Visy Zsolt: A Ripa Pannonica Magyarországon, Akadémiai Kiadó, 2000. Bél Mátyás: Az újkori Magyarország földrajzi-történeti ismertetése, Komárom vármegye, Tatabánya, 1989. dr. Deák Antal András: Mikoviny Sámuel és a tatai "posványok" lecsapolása, Hidrológiai Közlöny, 1995. Póczy Klára: Közművek a rómaikori Magyarországon. [2] [3] [4] Sárisáp értékes hídja egy 1950-ben készült felvételen (Önkormányzat archívuma) 30