Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Boltozatok

Boltozatok Fellner Jakab, sajnos ma már nem található hídja Tatatóvároson (Képeslap, Кипу Domokos Múzeum, Tata) Tata több értékes hídja közül kiemelkedik a Szent János híd szobrászati díszével, melyet Schweiger Antal készített Nepomuki Szent János­ról. A II. világháborúban megsérült, de mára helyre­állított szobor talpazatán szerepel az 1770-es év­szám, így biztos, hogy ez a téglaboltozatú híd lega­lább ilyen idős és ennek tervezője is Fellner Ja­kab [8]. Tata boltozatai kö­zül a Ciframalom-árok hídja kétnyílású (2,4­2,4 m) faragottkőből épült 1782-ben. (Az épí­tés évét emléktábla örö­kítette meg.) [8]. Kár, hogy szélesítését vasbe­ton lemezzel oldották meg, így a boltozatok fontos jellemzői, a mell­védfalak hiányoznak. Az előzőkben emlí­tett boltozatokhoz kö­zel, ugyanazon az úton (emlékkő van ezen is) található az 1785-ben épült 5,7 m nyílású, meglehetősen ferde bol­tozat [8]. Komárom és Esz­tergom megyében már az I. katonai felmérés térképszelvényein igen sok, a mai megye terü­letén 20 kőhíd jele sze­repel. (Megjegyzendő, hogy ennél biztosan több boltozat is volt, ám, főleg ahol egymás­hoz közel több híd is volt, nem mindig látsza­nak jól a hídjelek színei. Almás, Ács, Bikol, Haj­na, Dág, Epöl, Füzítő, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Süttő, Tarján, Úny és más település biztosan kőhíddal ren­delkezett. A Duna túlsó partján is több kőhíd volt, így Kohidgyarmatnal és Kéméndnél, ez utóbbinál négy is [13]. 1832-33-ban elkészült Komárom és Esztergom megyében is a kereskedő utak előírt felmérése, a kimutatások Esztergom vármegyében 13, Komá­rom vármegyében pedig 22 kőhidat jeleznek [14]. A szobordíszes Szent János híd Tatán (Kertész László felvétele) 28

Next

/
Thumbnails
Contents