Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Fahidak

Fa hid а к FAHIDAK E könyv más fejezeteiben szó van a megye korai építésű hídjairól, így a fahidakról is, de csak egészen röviden. Ebben a részben néhány fahídról számolunk be, melyek jelentősek voltak, illetve, melyekről tervet vagy más képi ábrázolást tudunk bemutatni. A helynevek, pl. Bánhida (1288) nem adnak egyértelmű támpontot arra, hogy a névadó híd milyen anyagú volt [1]. Esztergomban a kapuknál, várbejárónál fabidak voltak mái a 13-14. században, ám lehet, hogy eló'bb is, de okleveles említés ebből az időből van, pl. a Budai és a Lőrinc kapu hídjáról (1294) van írásos adat [2]. A várkapu hídjának építésére 1349 előtt került sor [2]. Kőpillérek 1727-ben már álltak. A rekonstruált híd ma is áll, a felvonóhíd felhúzószerkezetének helye a falban látszik [2]. Esztergom várbejáró hídja ma (Kertész László felvétele) A Révkapu hídja egy 1595-ös városképen látszik, a Postakapu is ebben az időben épült, illetve meg volt [2]. A város többi kapujánál is híd állt és a Kis-Dunán is fahíd biztosította a közlekedést, mint azt a városról készült metszetek, térképek és képzőművészeti alkotások mutatják. Esztergomnál 1585-ben Szinán pasa épített hajóhidat, mely közel 100 éven keresztül jelentett kapcsolatot a Duna két partja között [3]. Az 54 hajón álló, természetesen nyitható híd jelentős alkotás volt, Lübenau (1587.) és Brown (1693.) elismeréssel szólt szépségéről [3]. Ez a híd a párkányi csatában elpusztult (1683.), újjáépítésére csak 1842-ben került sor [4]. Szőny és Komárom között a Dunán és Komáromban a Vág-Dunán, mely ekkor sokkal szélesebb volt, mint ma, szintén épült hajóhíd. A VágDunán 1586-ban készült el az 500 lépés hosszú hajóhíd, majd 1589-ben már a Dunán is hajóhídon közlekedhettek a császári csapatok [5j. A komáromi hajóhíd (Közlekedési Múzeum) Esztergomban egy cölöphidat is számontart az irodalom, mely 1663-ban épülhetett. Az ún. török híd, ha egyáltalán teljes szélességben áthidalta a Dunát, csak rövid ideig állhatott fenn, mivel a jégzajlás a Duna ezen részén gyakorlatilag lehetetlenné tette tartós híd építését mindaddig, míg vas, illetve acél szerkezettel és keszonalapozású pillérekkel lehetett 100 m körüli hídnyílásokat építeni [2]. Az I. katonai felmérésen (1795.) 153 híd látszik, közülük 127 fahíd, ebből a mai KomáromEsztergom megyei területre összesen 89 híd, ebből 70 fahíd esik [6]. Több mint 200 évvel ezelőtt nem volt hídnélküli a megye, azonban még a fahidak domináltak. Sajnos a hidak mérete a térképről nem olvasható le, ilyen adat csak 50 év múlva jelentkezik a nyilvántartásokban. 1848-ban Tenczer Károly aláírásával elkészült a fő posta- és kereskedelmi utak nyilvántartása, melyben - ha nem is teljes körűen - megtalálhatóak a hidak adatai is [7]. Komárom és Esztergom vármegyében négy úton 38 híd van feltüntetve, közű21