Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Komárom és Esztergom megyék úthálózatok alakulása

Komárom és Esztergom megyék úthálózatának alakulása Vág jobbpartján is vezetett hadiút (Komárom-GutaVágsellye irányában) [7]. A népvándorlás korában az úthálózat nyilván pusztult, az államalapítás korától már oklevelekből is kapunk tájékoztatást a két vármegye útjairól. Győrffy György részletes leírást adott az Árpád-kori utakról, megrajzolva az úthálózatot. Esztergom központi jelentősége miatt az utak idevezettek, Budáról Győr felé azonban Taton át vezetett az út [8]. Győrffy térképe szerint Esztergom vármegye északi részén ritkább volt az úthálózat. Esztergomból Budára több út is vezetett, a megye északi felébe a kakati réven át lehetett átkelni [8]. Komárom vármegye déli részén Igmánd, Tata és Szőny voltak jelentős útcsomópontok. A megye északi területén a Dudvág, Vág, Nyitra, Zsitva meghatározta az útvonalak irányát. A Zsitva irányában haladt észak felé út. Figyelemreméltó, hogy Komárom mellett Almás is révhely volt [9]. A középkori úthálózatot több kutató is leírta [10, 11]. Kiemelik, hogy a tatárjárás után - Buda központi szerepe miatt - az utak jelentősége is megváltozott. Esztergom virágkorában idevezetett a bécsi-, brünni-, olasz-, dalmát-, szerémségi- és a bányavárosokból jövő út [11]. A szerémségi út Dorog-Zsámbék-Bicske irányában haladt Eszék felé. A török uralom alatt virágzott fel ismét ez az útvonal hadi szempontok miatt [11]. Bécs felé Neszmély-Szőny felé vezetett a főút, melynek elágazása Győrnél, illetve Óvárnál volt. A tatárjárás után a Buda-bécsi út Buda-győri szakasza Bicske-Bánhida-Kocs-Bana irányában vezetett [11]. Felső Magyarország kereskedelmi útjait Gárdonyi Albert írta le részleKomárom vármegye az Árpád-korban (Győrffy György térképe] tesen [12]. A brünni országutat Nagyszombat-Farkashida-Nyárhida-UdvardEsztergom-Csaba-Buda vonallal adja meg. Figyelemreméltó a két híddal kapcsolatos településnév, jelzi, hogy már a 14. században jelentős hidak is voltak. A Zsitva folyó mindkét partján vezettek kereskedelmi utak [12]. Borcsiczky kiemeli, hogy a 14-15. században több tranzverzális út vezetett, mint tanulmánya írásakor (1914). írása azt bizonyítja, hogy jelentős kereskedelem bonyolódott le a 14-15. században hazánk és a környező országok között [13]. A történelmi Esztergom vármegye teljes egészében, Komárom pedig jórészt török hódoltsági területté vált. A kereskedelem azonban nem bénult 10