Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Hidak nevei

A 18. században épült, ma is meglévő téglaboltíves hidak: A hidakon sem a teherbírást növelő sem a boltívek átázását teljes szélességben megakadályozó beavatkozások nem történtek a megépítésük óta, mégis az elvégzett helyreállítások és különböző beavatkozások mellett többségük ma is jól szolgálja a várost. Az egykor mezőgazdasági településnek számító két községben a vízimalmok jelentősége fokozatosan hanyatlott, s helyükbe a múlt században az Esterházy-birtok mezőgazdasági, ipari üzemei léptek: cukorgyár, pezsgőgyár, téglagyár és több más kisebb üzem. m Keresztező Utca neve Híd ferde Hídpálya szélessége Hídépítés éve/ Malom vízfolyás neve szabad nyílása/ szerkezeti hossza (n 0 malom építés éve Kristály patak Alkotmány u. 5,6/6,7 0,5-6,0-0,5 Ismeretlen/1910-1930 között már működött József-malom Malom árok Névtelen út 2x4,5/13,2 0,46-3,85-0,46 Ism./1850-ben felújítva Berta-malom Kristály patak Tópart u. 4,3/5,9 0,3-8,8-0,3 Ism./l 700-as évek végén már működött Pötörkemalom Nagy-tó zúgó Tópart u. 2,5/3,5 0,3-5,1-0,3 Ism./l 700-as évek végén már működött Pötörkemalom Várárok gyalogút 5,8x4/29,6 0-6,5-0 1755/Tatai-vár Malom árok Tópart u. 6,0/7.0 0,5-4,8-0,5 1753/1753-ban átépítve Cifra-malom Malom árok Bartók B. u. 2x2,8/11,5 -7,6-2,6 1782/1753-ban átépítve Cifra-malom Szt.János patak Váralja u. 4,5/5,05 2,3-7,3-2,0 1770 előtt/ism. malom Kristály patak Bartók B. u. 9,1/14,5 2,0-7,5-0 1785/1758-ban a régi malom helyén átépítve Nepomucenus malom Ilyen ipari üzem volt a tóvárosi uradalomban 1887-ben alapított téglagyár is, amely 1935. IX. 25én leégett. Ezt követően 1937-ben a téglagyár újjáépítésekor készült el a baji utat keresztező téglaboltív, amelyen át téglagyári kisvasút kötötte össze az agyagbányát a gyárral. Ez a téglagyár mindössze néhány éve fejezte be a működését. A téglaboltívet ezt követően a kezelő KEMÁK Kht. eltömedékelte. Tata a 18. század végére nemcsak az Esterházy uradalom igazgatási központja, hanem Komárom megye egyik legszebb, barokk épületekben gazdag városává épült. Műemlék épületei mellett az ipari műemlék malmok többségét is megőrizte a város. A malmokban ma alkotóház, malom-múzeum, Német Nemzetiségi Múzeum, szálloda stb. működik. A források és a Nagy-tó vizét leeresztő csatornák, az azokat keresztező átkelőhelyek ma is meghatározzák Tata városképét. A vízügyi szakemberek és a város lakói manapság abban reménykednek, hogy a híres melegforrások egy része újra a felszínre tör és a tófarok még megtalálható nádasai, a tatai part erdői, a tóvárosi oldal sétánya és villái, a vár bástyái mellett a folyóvízzel teli patakmedrek is újra a város értékei közé tartozhatnak. Dobroszláv Lajos festménye a várárok hídjáról (Кипу Domokos Múzeum) 104