Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Hidak nevei

A tatai hidak rövid története Tata vára a Duna védelmi vonalához kapcsolódva Komárom elővédjének számított. Mivel a védelmi rendszer alapját ekkoriban a természeti akadályok, köztük a vizek alkották, a természetföldrajzi körülményekhez igazított várrendszerben a "vizek városának és erősségének" fontos szerep jutott. Mikoviny Sámuel működéséig a Tatától a Dunáig terjedő mocsaras vidéken csak itt lehetett átkelni. Tata az Árpád-házi uralkodók idején királyi birtok volt. A XI1L században került a Csák-család kezére. A Csákoktól Károly Róbert szerezte meg és a Lacfiaknak adományozta Tatát. Mátyás király 1463-ban visszaváltotta a várost a Rozgonyiaktól, s megkezdődött a nagyszabású építkezés. E virágzás nem volt hosszú életű. Mátyás halála után a város Corvin János birtoka, majd II. Ulászlóé. A mohácsi csata, majd Buda 154l-es eleste után, a 145 év alatt gyakran cserélt gazdát a vár. A Rákóczi-szabadságharc idején két alkalommal került a kurucok kezére. Tatát - bár a történelem szerint királyaink is szívesen tartózkodtak itt - igazán naggyá az 1727ben megtelepedett gróf Esterházy család tette. A Tatát és Tóvárosi körülvevő, s a Dunáig húzódó hatalmas mocsaras terület hasznosítása egyre sürgetőbb feladatot jelentett az uradalomnak. Esterházy József a csatornázási munkák megtervezésére, irányítására Mikoviny Sámuelt, korának sokoldalú mérnökét - matematikus, földmérő, a korszerű magyar térképészet és a bányászati szakoktatás megteremtője - kérte fel. Mikoviny 1746-ban felmérte és elkészítette a Tata, Almás, Szőny közötti terület csatornázási tervét. Az 1747-ben elvégzett szabályozásokkal, az un. Mikoviny és a naszályi csatorna megépítésével Tata környékén 2000 hold hasznavehetetlen terület vált alkalmassá a földművelésre. Ezt követően a XVIII. század második felében nagyarányú építkezés kezdődött, és kialakult a három - Tata, Tóváros, Váralja - település. Az a nagyarányú építkezés és művészi munka, amely a XVIII. század második felében jellemezte Tatát, nemcsak országos hírű, kiváló művészeket vonzott ide, hanem más munkaterületek szakembereit is. Itt élt és dolgozott: Mikoviny Sámuel, Fellner Jakab, Schweiger Antal, Grossmann József, Éder József, Böhm Ferenc, Révai Miklós. Mikoviny Sámuel tatai szabályozási munkáiban Böhm Ferenc mérnök is tevékenyen vett részt. Többek közt ő tervezte az első angolkertet MagyarTara, Angolpark hídja Szent János híd részlete, dr. Imre Lajos ecsetrajza 100