Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

Függelék

UTÓSZÓ FÜGGELÉK Utószó A Zala megyei hidak történetéről összeállított könyv minden eddiginél terjedelmesebb és a legtöbb illusztrációt tartalmazó része a könyvsorozatnak, mégis sok minden hiányzik belőle: - a megye régi, mainál nagyobb területén lévő hidak közül csak néhányról történik említés, pedig nagy és értékes Dráva- és Mura-hidak, a mai Veszprém megyei területen pedig szép boltozatok voltak. - a megye mai területen álló hidak történetében is vannak fehér foltok, nemcsak a 13-19. században, hanem a későbbiekben is, pl. Nagykanizsán a vasút feletti híd építésének története, a háborúban elpusztított hidak pontos jegyzéke ismeretlen. - egyes földrajzi, vízrajzi kérdésekről nem vagy alig esik szó (Göcsej, Szegek világa stb.). Rendkívül érdekes a megyében épült híd-, illetve dorongutak története. Doszpot Tamás megfigyelése és Gecseg Miklós részletes elemző tanulmánya - az irodalomból ismert - Csalog József elemzésétől eltérő magyarázatot ad ezen utak építésére. E rendkívül érdekes kérdést érdemes megvitatni, s a későbbiekben publikálni az elfogadott elméletet. - rendkívül sok levéltári, múzeumi és sajtó forrás szól a megye hídjairól, ezek közül csak kevés került a könyvbe, sok reprodukció rendelkezésre áll és a könyvben szereplő listák megkönnyítik a kutatók munkáját. - a megye hídjairól archív fotó viszonylag kevés állt rendelkezésre, a mai állapotot mutató felvétel azonban igen nagy számban készült (téli-tavaszi). A Zala-hidak fotózása azok nagy hosszúsága és a terepből való csekély kiemelkedése miatt rendkívül nehéz, ezért kosaras kocsiból készített és légifelvételek is szerepelnek, zömében Mészáros T. László remek képei. A könyvbe be nem került felvételek az érdeklődők rendelkezésére állnak a közútkezelőnél. - szerepelt a könyv tervében az M7 autópálya nyomvonalán végzett régészeti feltárás és a megyére oly jellemző erősségek, várak történetének bemutatása, mivel ezek általában átkelőhelyeket védtek, több közülük mocsárvár volt és mindegyiknél bejáró híd(ak) volt(ak). Dr. Horváth László és dr. Vándor László múzeumigazgatók, e témák legfőbb ismerői sajnos elfoglaltságuk miatt végül nem tudták vállalni az ismertetők megírását, remélhetőleg ezek elkészítésére a későbbiekben mód lesz. Ez az utószó nem mentegetőzés kíván lenni, hanem további kutatásra buzdító tájékoztatás arról, hogy milyen sok téma és forrás van még a megye hídügyeiben. dr. Tóth Ernő Az egervári vár melletti hid (fotó: Mészáros T. László) 220